[ 2015.05.08 ]

Hattyas sor, 7. épület, május 6. A Kicsi, a Szorgos és a Lusta címmel tartott teltházas előadássorozat prof. dr. Maczelka Noémi nyitóbeszédével kezdődött, aki méltatta dr. Varga Emőke munkáját, majd röviden kiemelte a projekthez is köthető evidenciákat, mint a műveltség továbbadását, ami életfontosságú, illetve hogy a kultúra iránti igény felkeltését minél korábban, már óvodás korban is el kell kezdeni, valamint hogy a korszerű technológiák megismerése elengedhetetlen az oktatásban.

Az előadók egyedül vagy párban, 5-10 percben ismertették tömören részkutatásaik lényegét, tárgyát, eredményeiket és véleményüket. A diavetítések során megtudhattuk, hogy az aprólékos Excel adatbázis-építésen túl izgalmas és tanulságos teszteket kellett csinálniuk 120 kisgyermekkel, 2012 és 2014 között – sőt hallgatókkal is végigmentek a feladatokon. Ezek alapján 250 elemezhető adatlap született, számos érdekes megállapítással, amelyekből ízelítőt kaptak a jelenlévők. A prezentációk közé videókat is beszúrtak, ezekből láthattuk, hogyan néznek ki és működnek az elektronikus mesekönyvek.

Magukat az alkalmazásokat a Pedagógusképző Kar hallgatói helyezték a gyakorlatba. Esztétikai, minőségi színvonal alapján három kategóriára osztották a három könyv-alkalmazást: gyenge, közepes és erős.

A legkiválóbb kivitelezés a 2013-ban Magyar Formatervezési Díjat nyert A kiskakas gyémánt félkrajcárját illette, amelyet a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Technológiai Laborja (MOME TechLab) fejlesztett ki, és cikkezett róla az Index, a HVG is.

A másik kettő A tücsök és a hangya két különböző adaptációja volt. Az egyik a TabTale által kifejlesztett alkalmazás, amely angolul működik, de egy beépített funkciója által lehetőséget ad hang és hangeffekt rögzítésére is, ezáltal bárki mesélővé válhat. A másik alkalmazás a Clue Pop fejlesztő csoport által létrehozott interaktív mesekönyv, amely csak angol nyelven érhető el, és képi világa színvonal alattinak tűnt az előzőekhez képest.

Többek között olyan körülményeket vizsgáltak a hallgatók, mint a gyermekek visszacsatolásai az interaktív elemekre, a hangeffektek és zenék szerepe, a mesefigurákkal való azonosulás jellege, a szereplők nemének elképzelése, vélemény a figurák helyzetéről és viselkedéséről, empátiakészség, érzelmi reakciók.

Továbbá a történet követése, emlékezetből felidézés és rajzolás, tanulságkeresés, a háttérelemek figyelése és hatásuk a figyelemre. Szóba került még: a szöveg és a képi világ közti összefüggések, a mesehallgatás időtartama, türelem, koncentráció, képérintős játék (touch) aránya a mesehallgatás alatt.

Saját interaktív tevékenységük felismerése és meghatározása, illetve az esztétikai kivitelezés részleteinek hatása a befogadásra szintén kutatásuk tárgyát képezte. Felmérésük kitért a tanulásban akadályozottakra is, akik esetében a szövegértéshez képest a mozgó képi világ dominálása igazolódott be.

A legtöbb családban ma már jelen van az érintőképernyős technológia, és világossá vált, hogy azt bátran használja a kisgyermekek többsége is, leginkább mesefilmek nézésére vagy játszásra. A fiatal kutatók rengeteg adatot vettek föl, és megállapítottak különbségeket a 2013-as és 2014-es év eredményei között.

Véleményalkotásukkal, különösen érdekes momentumokkal, a gyermekek legmeglepőbb reakcióival gazdagították előadásukat. A Kiskakas adaptációnál kiderült például, hogy a kisiskolások 62%-a és az óvodások 42%-a szerint színes volt a mese – holott abban csak nagyon ritkán fordult elő szín, az is inkább a szövegben.

Szembetűnő volt még, hogy a leggyengébb tücsök és hangya mesefeldolgozás (Clue Pop) mennyire elrugaszkodott mind a valóságtól, mind pedig az eredeti történet karakter-ábrázolásától. A hallgatói vizsgálat esetén az egyik legérdekesebb adat, hogy 49%-uk nem ajánlaná a közepesnek ítélt tücsök és hangya mesét kicsiknek, viszont saját gyerekeiktől ennél még jóval többen tartanák távol.

Az információkban rendkívül gazdag előadássorozat részletesen rávilágított azokra a már sejtett körülményekre is, amelyek a technológia családi életbe való beszivárgását övezik. A közönség reakciói a videókra igazolták a kategóriákra bontást. Az ilyen alkalmazásokat, eszközöket sok kritika éri a kreativitásra gyakorolt negatív hatásuk miatt, de példát láthattunk arra is, hogy igazán igényes kivitelezés esetén a fejlesztőerő nem marad el. A legfontosabb következtetések közül kiemelték az előadók, hogy az interaktív mesekönyvek piacán a tömegtermelés miatt egyre nehezebb az értékek szelektálása, és ebben a folyamatban felelősséggel részt kell vennie a pedagógusnak is.

Előadók: Bali Cintia, Bányász Edit, Bognár Viktória, Gera Adrienn, Kákonyi Lilla, Kökösi-Sigmond Lia, Kun Alexandra, Kurucz Mónika, Kuti Barbara, Lehóczki Éva Szilvia, Locher Dóra, Péter Eszter, Rattkai Tünde, Reiner Betty, Veres Dorina.
Konferált: Magdali Anna.

fotók: Hajdú Orsi
cikk: Sziki Bálint