[ 2012.03.04 ]

Megújul a növényház és a sziklakert – az egyetemi füvészkert ezzel ünnepli 90 éves fennállását.

Az Európai Unió és a Magyar Köztársaság teljes körű támogatásával születik újjá az alapításának 90. évét ünneplő egyetemi füvészkert. Üvegburkolatot kap a nagyméretű pálmákat, kaktuszokat, trópusi gyümölcsfákat őrző háromhajós növényház. Így a fatermetű fajok lombozata nagyobb térben fejlődhet, mivel az elkészülő magasabb házban nem kell csonkolásra sort keríteni. A hegyvidéki jellegű sziklakert karakterét páfrányokkal beültetett „szurdokvölgye”, kövirózsái és számos vadon termő növénye adja meg. A felújítás során széles utak épülnek majd, melyeken a kerekes székkel érkezők mindkét helyszínen megcsodálhatják az érdekes növényeket. A megújulás év végére várható. Az üvegházi és szabadföldi élőhely megújítása a Környezet és Energia Operatív Program keretén elnyert projekt tervei szerint valósul meg. A projekt segítségével a vagyonvédelmi kerítés felújítása és az adatbázis-kezelő program megvásárlása is lehetséges. Ezen projekt segítségével szélesíti és megőrizheti növényi sokféleségét, és azok bemutatási lehetőségét az idén 90. éves füvészkert.

A füvészkert története

A füvészkert története 1922-re nyúlik vissza, amikor a város 20 kh szántóföldet ajándékozott a Kolozsvárról Szegedre költözött egyetemnek füvészkert létesítése céljából. Győrffy István, az alapító igazgató kezdte el növényekkel betelepíteni a terültet 1925-ben, ehhez gyűjtő utak anyagát használta fel. Ártézi kút 1928-ban, növénynevelő üvegház pedig 1929-30-ban létesült; az első tó pedig 1931-ben készült el. Ebben az évben jelent meg a magcsere-katalógus is. A kert különleges, és Közép-Európában egyedülálló látványossága, az indiai lótusz 1932-ben került Szegedre az óföldeák-gencsháti Návay-kastély tavából. Greguss Pál professzor 1940-től volt a kert igazgatója. Az ő nevéhez fűződik az akkori kert oktatási, didaktikai célú gyűjteménynek kialakítása és a szecsuáni ősfenyő betelepítése is. Az oktatási-didaktikai célú gyűjtemény részei a rózsakert, az arborétum, a sziklakert, a rendszertani gyűjtemény. A trópusi haszonnövények bemutatása számára 1952-58 között épültek meg az üvegházak. Horváth Imre professzor 1965-től töltötte be az igazgatói posztot. A professzor 10 kh-al bővítette a kert területét, ahol hazánkban elsőként növénytársulásokat alakított ki a rendszertani alapú növénybemutatás helyett. Úgy gondolta, hogy az oktatás mellett kutatási feladatoknak is meg kell felelnie a füvészkertnek, így felépítette a fitotron épületet, ami az autökológiai kutatások végzésére alkalmas. Ezen kívül bővítette az üvegházakat, valamint központi fűtést, szilárd burkolatú utakat, térvilágítást alakított ki és a városi vezetékes vizet is bevezettette. Simoncsics Pál, majd Gulyás Sándor voltak a füvészkert igazgatói, miután Horváth professzor elhunyt. Ez idő tájt újították fel a rózsakertet, létrehozták az évelő növények gyűjteményét. Gulyás Sándor 1992-ben állíttatta a kert bejárataként funkcionáló székely kaput. Mihalik Erzsébet 1996 óta igazgatja a füvészkertet, aki követve a bővülő követelményeket új tevékenységeket indított el, biztosítva ezzel a füvészkert sokrétű feladatait: a biológiai sokféleség megőrzését, a veszélyeztetett növényfajok védelmét, a gyűjteménykezelést, az oktatást, ismeretterjesztést, és a tartalmas kikapcsolódást. A füvészkert egyetemi egységként elsősorban az egyetemi oktatást és kutatást szolgálja.

Hajdu Judit