HÖKKENTŐ 2015. nyári szám
Hökkentő kártya regisztráció
Hol szeretsz leginkább bulizni?
Az év diákújsága
Ötletláda
Cimkék Innen-onnan
Rockenbauer Zoltánnal forog tovább a katedra Párizsban
[ 2008.10.27. ]
Ecsedi-Derdák András, a Párizsi Magyar Intézet (PMI) igazgatójának meghívására érkezett Párizsba Rockenbauer Zoltán volt kulturális miniszter, művészettörténész, a Passuth Krisztina művészettörténész által vezetett kutatócsoport tagja, hogy előadást tartson a három állomásos, eddig 60.000 nézőt vonzó franciaországi „Magyar Vadak" kiállítás-sorozatról. Az impresszionizmus utáni, kísérletező kedvű festészeti stílusról tartott előadást a „Chaire tournante", vagyis a „Forgó katedra" előadássorozat részeként, melyet a PMI és az INALCO (Keleti Nyelvek és Civilizáció Intézete) immár közel egy éve rendszeresen rendez meg neves frankofón magyar közéleti személyiségek meghívásával.
   A dél-franciaországi Céret után most Cateau-Cambrésis-ben állítják ki „Magyar Vadak 1904-1914-ig" címmel azt a 116 festményt és 44 rajzot, amelyeket 2006-ban mutatott be a Magyar Nemzeti Galéria. A két évvel ezelőtt elért nemzetközi sikert mi sem bizonyítja jobban, minthogy három francia múzeum is meghívta a kiállítást, sőt francia és angol nyelvű katalógus is készült.
   A katalógus több cikkét is jegyző Rockenbauer Zoltán előadásában kitért arra, hogy „olyan művészek képeit állították ki – többek között Czóbel Béla, Rippl-Rónai József, Tihanyi Lajos és Ziffer Sándor festményeit -, akik minden télen Párizsban töltekeztek fel témával, nyáron Nagybányán festették meg őket, ősszel pedig Budapesten állították ki.” A magukat fauve-oknak (ejtsd: fóv), azaz vadaknak nevező francia festői irányzat magyarországi követői Párizs művészeti magániskoláit látogatták. Márffy Ödön a Francia Akadémia tanítványa is lett, ahova még Henri Matisse, a fauve-ok vezére is csak két év várakozást követően nyert felvételt. „Ennek ellenére jókora különbség van a francia és a magyar fauvok/vadak között" – mondja Rockenbauer Zoltán. „A francia fauve-okra jellemző egyfajta szabadabb gondolkodásmód, egy könnyedebb stílus, szemben a magyar természet-közelibb és zártabb megközelítéssel. Egy magyar fauve-nak például nem jutna eszébe pirosra festeni a tengerpartot. És erre persze fel lehet hozni ellenpéldaként, hogy több magyar festő is pirosnak ábrázolta a nagybányai patakot - bár ehhez tudni kell, hogy a benne található ásványi anyagok miatt a pataknak amúgy is vöröses árnyalata van.”
   A Céret-i kiállítást összesen 60 ezren látták, ami azért különösen izgalmas, mert Céret egy hétezres lakosú város. Legalább ennyi látogatót várnak a Cateau-Cambrésis-i és a Dijon-i kiállításokra is. Joggal, kommentálja Rockenbauer Zoltán: „A XX. század első évtizede egy olyan korszak, ahol a magyar festészet a franciákkal egy időben tudott kimagaslót produkálni. Ebben az időszakban a magyar művészet a világ vérkeringésének szerves része volt. Sajnos az első világháború után teljesen kiestünk ebből a fejlődésből. Ezért is fontos, hogy ezt a korszakot megismerje a francia közönség".
   Az 1956-os magyar forradalom egyik Corvin-közi, azóta Párizsban élő harcosa, Sujánszky Jenő és Rockenbauer Zoltán volt miniszter is részt vett a Párizsi Magyar Intézet október 23-i ünnepségén. A Herczku Ágnes, a Magyar Állami Népi Együttes szólistája, D. Tóth Sándor a Honvéd együttes zenésze és Agócs Gergely, a Hagyományok Házának néprajzkutatója (mindhárman a Fonó Zenekar állandó tagjai) által alkotott trió teltház előtt adta elő a külön erre az eseményre összeállított programját. Az autentikus magyar dalokban a népnek a történelem alakulására hol keserűen, hol iróniával, olykor finom humorral megfogalmazott válaszi elevenítődtek meg.

<< vissza
Hozzászólások (a hozászóláshoz regisztráció szükséges)
Ehhez a cikkhez még nem szólt hozzá senki!
Hökkentő Tévé
Login: 
Jelszó: 
RSS