Alapfogalmak

 előadás: olyan, tanrendben szereplő tanóra, amelyen elsősorban az oktató szóbeli magyarázata segíti az ismeretek elsajátítását. A kreditértékű előadás számonkérése a kollokvium,  szigorlat,  beszámoló vagy félévközi jegy.

  kollokvium: Az előadást lezáró, egy félév tananyagát a vizsgaidőszakban számon kérő vizsga, amely a csak vizsgaként meghirdetett előadás esetén szorgalmi időszakban is letehető. Lehet szóbeli és írásbeli, vagy gyakorlati, illetve ezek kombinációja. A kollokvium értékelése ötfokozatú érdemjeggyel történhet.

 minor: olyan specializáció, amely a kétciklusú tanárképzéshez kapcsolódik. A minor valamely alapszak differenciált szakmai ismeretkörébe tartozó, egy másik alapképzésből kialakított, 50 kredites tantervi egység.

 Nftv 108. §. 3 1 . specializáció: az adott szak részét képező önálló szakképzettséget nem eredményező, speciális szaktudást biztosító képzés;

 Nftv 108. §. 3 3 . szakirány: az adott szak részét képező önálló szakképzettséget eredményező, speciális szaktudást biztosító képzés

 szorgalmi időszak: a félév kezdőnapjától a vizsgaidőszak kezdőnapjáig tartó időszak, amelynek részét képezik az egyetemi és kari naptárban nevesített oktatási szünetek is. A szorgalmi időszakban lehetőség van a számonkérés bizonyos formáira.

 vizsgakurzus: Sikertelen kurzus ismétlése óralátogatási kötelezettség nélkül.

4. A tanulmányi ügyekben eljáró testületek

 4.2.  A Tanulmányi Bizottság hatáskörébe tartozik minden – nem a Kreditátviteli Bizottság hatáskörébe utalt – tanulmányi ügy (átvétel, szakváltás, tagozatváltás, specializáció váltás, kivételes tanulmányi rend, rendkívüli passzív félév engedélyezése (ld. 6.4., 6.6.). Az átvételt, szak- és tagozatváltást legkésőbb az adott félév kurzusfelvételi időszakának végéig lehet kezdeményezni.  A később beadott kérvények elfogadása esetén az engedély a következő félévre vonatkozik. A Tanulmányi Bizottság döntése ellen a Hallgatói ügyek jogorvoslati

eljárásának szabályai szerint jogorvoslatot lehet benyújtani.

 4.3.  A karok Kreditátviteli Bizottságot hoznak létre és működtetnek. A bizottságok működésüket ügyrendjük szerint végzik. A teljesített helyettesítő tantárgy annyi kredittel ismerhető el, ahány kreditet a szak tantervében a helyettesített tantárgy(ak)hoz rendeltek,  a megszerzett érdemjegyet a bizottság állapítja meg. A kari ügyrend szabályozza a formai okból elutasított vagy hiányos kérvények újra beadásának lehetőségeit, illetve a nagyobb tantervi egységek (modulok, mérföldkövek) elfogadtatásának rendjét. A kreditátviteli bizottságok működésének rendjét a TVSZ 4. számú melléklete szabályozza. 

5. A tanulmányok időbeosztása

 5.1. A tanév két félévből (szemeszterből) áll. A félévek szorgalmi időszakból és vizsgaidőszakból állnak. A

szorgalmi időszak legalább 14 hét, a vizsgaidőszak 6 + 1 hét, ahol a 7. hét az utóvizsga időszak. A vizsgaidőszakon belül a vizsganapokat a tanszékek határozzák meg. A tanórák az egyetemen 45 percesek.

 5.3. A rektor félévenként 3 nap, míg az egyes karok vezetői félévenként ugyancsak 3 nap oktatási szünetet

engedélyezhetnek. A szünetek napját a szorgalmi időszak kezdetéig ki kell hirdetni.

6. A hallgatói jogviszony

 6.2.  Az egyetemen a hallgatói jogviszony alatt a tanulmányok folytatása szándékának minősül, ha a hallgató a szakjához tartozó kurzusok közül legalább egy kredit értékűt felvesz a kurzusfelvételi időszak végéig. Ezen feltétel nem teljesülése következményeként a hallgatói jogviszonya az adott félévben szünetel. Ha a költségtérítéses/önköltséges hallgató befizetési kötelezettségének nem tesz eleget a kurzusfelvételi időszak végéig, illetve ha nem rendelkezik a fizetés halasztására beadott kérelemmel,akkor hallgatói jogviszonya az adott képzési időszakban szünetel. A kurzusfelvételi időszak (az ETR rendszerében történő jelentkezés) legfeljebb a szorgalmi időszak kezdetét megelőző 2 héttől a szorgalmi időszak kezdete utáni második hét végig tart.

 6.3. A hallgató a megkezdett aktív félév helyett passzív félévet vehet igénybe.  A passzív félévet a kari

Tanulmányi Osztálynak a Moduloban kell bejelenteni. Az igénybevett passzív félévek összes száma nem lehet több, mint a szak képzési ideje, osztatlan képzésben legfeljebb 6 félév.

 6.7. Az egyetem egyoldalú nyilatkozattal megszünteti annak a hallgatónak a hallgatói jogviszonyát, aki egymást követően harmadik alkalommal nem jelentkezett be a következő tanulmányi félévre (a harmadik félév kurzusfelvételi időszakának végéig).  A hallgatót legkésőbb a harmadik félév kurzusfelvételi időszakának végéig a visszaigazolást lehetővé tevő módon, a következményekre való figyelmeztetés és határidő tűzése mellett írásban fel kell szólítani aktív félév igénybevételére, majd a jogviszonyt megszüntető határozatot meg kell küldeni a megfelelő dokumentumok csatolásával. A felszólítás az ETR rendszerén keresztül, valamint írásban személyesen átadott vagy tértivevényesen feladott levél útján történik.

 6.8 A 2012-2013. tanév előtt felvett hallgatókra a 2005. évi CXXXIX. törvény 76. § (2) vonatkozik: továbbra is két alkalommal kell felszólítani…..

6. A hallgatói jogviszony - átsorolás

 6.9.  A hallgató nem folytathatja államilag támogatott képzésben a tanulmányait, és költségtérítéses/önköltséges státuszba kell sorolni, ha az utolsó két bejelentkezett félévében nem teljesítette az ajánlott tantervében előírt éves kreditmennyiség legalább 50%-át .  (Nincs létszám feletti állapot!!) A tavaszi félévben kivételes tanulmányi rend engedéllyel rendelkező hallgatók közül az Erasmus és más külföldi részképzésen lévő hallgatók feltételesen kerülnek átsorolásra, amennyiben a vizsgáikat később teszik le, mint az átsorolás. Az index lezárása után kérhetik visszavételüket állami ösztöndíjasnak, amennyiben annak feltételei fennállnak.

 6.10. Megürült államilag támogatott létszámkeretre az vehető át, aki az utolsó két aktív félévben teljesítette az ajánlott tantervében előírt éves kreditmennyiség legalább 50%-át, és az összesített korrigált kreditindex alapján létrehozott rangsor elején van. 

7. Tantárgyak felvétele

 7.3. Egy tárgy (illetve a neki megfelelő kurzus) – annak nem teljesítése esetén – a tanulmányok ideje alatt három alkalommal vehető fel. Ha a két kurzusfelvétel során a hallgató (aki tanulmányait a 2012-13. tanév vagy azután kezdte) a hat vizsgaalkalmat elhasználta, harmadik kurzusfelvételre nincs lehetősége.

8. Tanulmányi kötelezettségek, ismeretellenőrzés

  8.5. A tárgy oktatásáért felelős tanszék, illetve oktató legkésőbb a szorgalmi időszak második hetének végéig a hallgatók számára közzéteszi a tantárgyi követelményeket, a tantárgyi tematikát és a vizsgáztatás módját az ETR annotációs felületén.

9. Felmentés egyes tanulmányi kötelezettségek alól

 9.3. A tárgy oktatásáért és a számonkérésért felelős oktató a hallgatót jegymegajánlás útján egyénileg mentesítheti a számonkérés alól az oktatási időszakban tanórán, gyakorlaton nyújtott teljesítménye, tudományos diákköri munkája alapján. A felmentés nem terjedhet ki szigorlat, záróvizsga, alapvizsga, vagy annak egy részének letétele alóli mentesítésre. Szakdolgozat írása alóli mentesség külön kérelemre, a megfelelő dokumentumok benyújtása után – a az illetékes tanszék javaslatára – dékáni döntés alapján lehetséges. Ennek feltételeit a Karok saját hatáskörükben szabályozzák.

12. A vizsgaidőszak

 12.1. A csak vizsgára meghirdetett kurzusok hallgatói vizsgát tehetnek a szorgalmi időszakban is , az oktatóval (vizsgáztatóval) való egyeztetés után. Vizsgaidőszakon kívüli egyéb vizsgázást a kar vezetője kivételesen, különös méltányosságból, kérelemre, egyénileg engedélyezhet. A vizsgaidőszakon kívüli vizsgákat az ETR-be a tényleges időponttal kell bejegyezni.

13. A vizsgáztatás rendje

 13.2.  Az egyetemen a vizsgahalasztásra mód van a vizsgáról történő lejelentkezéssel. A lejelentkezés lehetősége megszűnik 24 órával a vizsga kezdete előtt, a feljelentkezést 24 órán belül is lehet engedélyezni. A vizsgáról lejelentkezett hallgató felelőssége, hogy további vizsgalehetőséget szerezzen. A karokon olyan esetekben, amikor a vizsga szervezési körülményei indokolják (pl. sportrendezvény, hangverseny, zárótanítás stb.) megtiltható a vizsgát felvett hallgató lejelentkezése. Ilyen esetben az adott kurzus ismertetőjében erre a körülményre a hallgatók figyelmét fel kell hívni.

 13.3.  A szóbeli vizsgák érdemjegyét aznap, az írásbeli vizsgák érdemjegyét legkésőbb a vizsga letételét követő harmadik naptári nap (amennyiben az munkaszüneti nap, az azt követő első munkanap) 16 óráig köteles a vizsgáztató tanszék a hallgató tudomására hozni. A karok ennél rövidebb időtartamot is meghatározhatnak.

 13.5. A vizsgákon ellenőrizni kell a hallgató személyazonosságát. A hallgató figyelmét fel kell hívni a vizsga megkezdése előtt a vizsga tisztaságának követelményeire. A vizsgán meg nem engedett eszközök és módszerek használata fegyelmi vétség. A  TVSZ betartása minden egyetemi polgár kötelessége.

 13.6 Az egyetem a tanulmányi rendszer (ETR) használatával elektronikus leckekönyv vezetést alkalmaz.

Az alkalmazás során

 Az érdemjegyeket a 13.3. pont szerint köteles a vizsgáztató a hallgató tudomására hozni oly módon, hogy rögzíti az elektronikus rendszer (ETR) felületén, a szóbeli vizsgák eredményét legkésőbb a vizsgát követő nap 12 óráig.

 A hallgató félévente egy alkalommal térítésmentesen kérheti a leckekönyvi adatokat is tartalmazó utolsó lezárt féléves törzslap hitelesített másolatát (az ETR-ben szereplő féléves törzslapadatok hitelesített nyomtatását).14. A sikertelen vizsga ismétlése

 14.3. Az ugyanazon tárgyból tett összes javító és ismétlő javító vizsgák száma a 2012-13. tanévben és azután kezdett hallgatók esetén legföljebb 5 lehet.

19. Záróvizsga

 19.2. A kar a záróvizsga letételét a végbizonyítvány kiállításától számított második év eltelte után feltételhez kötheti. A hallgatói jogviszony megszűnését követő ötödik év eltelte után záróvizsga nem tehető. Érvényes a tanulmányaikat 2012-2013-ban kezdő hallgatókra felmenő rendszerben.

 19.3. A záróvizsga letételét a végbizonyítvány kiállításától számított hetedik év eltelte után kérvényezni kell.  A kérvény elbírálására a hallgatói kérvények általános rendje alapján kerül sor. Érvényes a tanulmányaikat 2012-2013 előtt kezdő hallgatókra.

 19.5. Záróvizsgára történő jelentkezés az elektronikus tanulmányi rendszerben történik.  A záróvizsgára jelentkezett hallgatók záróvizsga beosztását, valamint a végbizonyítvány feltételeinek ellenőrzését a karok végzik. A feltételek hiánya esetén, vagy a hallgató ilyen irányú kérelmére a záróvizsga beosztásból a hallgató törlésre kerül. Törlésre csak a záróvizsga megkezdését megelőzően kerülhet sor.

20. Az oklevél

 20.1. Sikeres záróvizsga, szakdolgozat védés és az előírt nyelvi követelmény teljesítése alapján az intézmény a jelölt számára a szakképesítés megjelölését is tartalmazó, oklevelet állít ki. Az oklevelet a kari vezető és a záróvizsga-bizottság elnöke írja alá. Ha az oklevél kiadása elszakad a záróvizsga időszaktól, és a bizottság elnöke nem tartózkodik az intézményben, helyette az illetékes kari vezető az aláíró. 20.2. Az oklevél kiadásának feltételeként a képzési és kimeneti követelmények szerint előírt nyelvvizsga teljesítése alól mentesülnek azok a hallgatók, akik a beiratkozás évében legalább a 40. életévüket betöltik, kivéve a felsőfokú szakképzésben, a szakmai nyelvvizsgát igénylő alapképzési szakokon tanulmányokat folytatókat. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2015/2016. tan-évben tesznek záróvizsgát.

 20.3 Az Nftv 107. § (2) bekezdése szerinti intézményi belső nyelvvizsga kizárólag a 6. sz. mellékletben kijelölt képzéseken, az ott foglaltak szerint fogadható el. Az oklevél akkor adható ki, amennyiben a hallgató benyújtja a mellékletben meghatározott nyelvvizsga letételét igazoló okiratot.

21. Kiegészítés

 21.3. A jelen szabályzat által érintett ügyekben hozott döntést írásbeli határozatba kell foglalni és az ETR-ben is rögzíteni.  A döntésről a kérelmező értesíthető összesített, kivonatolt vagy összefoglaló kiadmány formájában is.

23. Záró rendelkezések

 23.1. Jelen szabályzat az elfogadás napját követő napon hatályba lép.

 23.3. A jelen szabályzat a Szegedi Tudományegyetem Szenátusa 2013. május 06-i ülésén hozott 86/2013. sz. határozatával módosított szöveget tartalmazza, egységes szerkezetbe foglalva. 

Mellékletek:

1. ZMK-ra vonatkozó sajátos rendelkezések

2. ÁOK-ra vonatkozó sajátos rendelkezések - készül

3. Elektronikus leckekönyv – frissítve

4. Kreditátviteli bizottságok működési rendje - készül

5. A tanárképzés speciális szabályai (szakmai gyakorlat,

záróvizsga)

6. Képzések, belső nyelvi vizsgák – frissítve

Elektronikus leckekönyv

 c) TO-jogosultságok:

 – a dékán által jóváhagyott személyes jogosultság alapján e célra regisztrált IP-című munka-állomásról a tanulmányi adminisztrációval megbízott személy az elektronikus leckekönyv minden, a jogosultsági körébe tartozó adatát létrehozhatja, módosíthatja, illetve érvénytelenítheti. Oktató, tanszék vagy kari tanulmányi szerv kérelmére ez kiterjed az értékelésre vonatkozó oktatói bejegyzésekre is.

 d) ETR-üzemeltetés jogosultságai:

 – az ETR központi adminisztrációjához tartozó személyeknek az elektronikus indexre vonat-kozó bejegyzési jogosultsága nincs,

 – a kar dékánjának, az oktatási igazgatóságnak írásbeli rendelkezésére, valamint az ETR üzemeltetés vezetőjének engedélye alapján, az ETR-üzemeltetés adatváltozással járó karbantartási, adatjavítási feladatokat végezhet. Ennek tényét rögzíteni kell, és amennyiben a rendszer az érintett adatkört naplózza, úgy a változtatás előtti állapotot a rendszernaplóban meg kell őrizni.

 A kurzusfelvételi időszak lezárásának követő második hét végén az aktuális félév hallgatói kurzus-felvételeiről mentés készül biztonságos adathordozóra.  A mentést tartalmazó archívumot a hitelesség biztosítása érdekében őrzött, zárható páncélszekrényben kell tárolni, illetve elektronikus alá-írással ellátni. A félév további részében kurzusfelvétel vagy –törlés, valamint egyéb, a leckeköny-vet érintő TO-módosítás csak kérelemre vagy határozat nyomán lehetséges, és erről hivatalos bejegyzést kell az ETR-ben készíteni.

 Az ETR-ből nyomtatott kurzusteljesítési lap (vagy tovább használt leckekönyv) bemutatását meg kell követelni a vizsgán, hogy az oktató ennek alapján további okmányok segítségével ellenőrizhesse a hallgató személyazonosságát. A szóbeli jegyek oktatói aláírása pedig lehetővé teszi a szerzett jegy valódiságának hallgató általi bizonyítását.