HÖKKENTŐ 2015. nyári szám
Hökkentő kártya regisztráció
Hol szeretsz leginkább bulizni?
Az év diákújsága
Ötletláda
Cimkék SZTEhetség
Őszies vers
[ 2013.10.22. ]
Jung Julietta verse

Nézni, hogy tombolnak a fák. Súlyos 
cseppeket tartanak, mégsem roskadnak meg.
Táncba kelnek a felhőkkel, talán keringőre
kérik fel a villámokat. 
Ablaktávból így fest: csodás harmónia,
mely jóleső a kinti létnek. 
 
De ha ki kell lépni a biztos falak közül:
felállni, lépni, levegőt venni és menni.
Menni. De hová? A lázadó fák közé? A teherként
hulló cseppek alá? 
De menni kell. Ilyenkor kell, mikor minden 
ordít, tombol és felejt.
Felejti a mámoros éjszaka hányta 
gondokat, az ideg szívta csikkeket,
az elhajított múlt képeit.
Megtisztul a föld,
a falevelek és az utcakő.
 
Irigylem a szürke eget, a hideg esőcseppet,
a csillogó falevelet.
 

<< vissza
Hozzászólások (a hozászóláshoz regisztráció szükséges)
Ehhez a cikkhez még nem szólt hozzá senki!
Hökkentő Tévé
Login: 
Jelszó: 
RSS