[ 2013.11.08 ]

A beszélgetés alkalmával rendezői-színészi kulisszatitkokat hallhattunk, melyek még közelebb vittek minket a mű megértéséhez, befogadásához. A rendező megosztotta a hallgatókkal a film alapötletéül szolgáló rövid újsághírt: a 2000-es évek Lengyelországában a helyi mentősök lepaktáltak egy temetkezési vállalkozóval, melynek fő vonzata az volt, hogy nem minden betegüket mentették meg, sőt, eutanáziát is alkalmaztak. Ez a drámai, egyben groteszk történet fészkelte be magát Bodzsár Márk fejébe, majd alakult át „isteni” ötletté.
 

Maga a történet 1992-ben, a Kádár-korszak utáni fellélegzésben játszódik, amely időszak a rendezőben is nyomot hagyott. Elmondása szerint akkoriban nagy Chicago Bulls rajongó volt, valamint az Amerikai ninja c. film többszöri megnézője. Ezen elemekről az alkotásában is megemlékezik ilyen-olyan kontextusokban. Az akkori kor- és társadalom kép még érzékletesebb ábrázolása végett Kistamás (Keresztes Tamás) karakterét úgymond egybeforrasztotta a dohányzás akkori kultúrájával: bárhol, bármikor.
 

Bodzsár Márk a szereplőválogatásról is beszélt, elmondta, hogy ő elsősorban kiválasztott színészekre írja a szerepeket, s nem fordítva. Például Kistamás karaktere már a kezdetek kezdetén úgy vetült ki a rendező szemei elé, mint aki Keresztes Tamás színész által van megformálva.

A szerb lány, Tánya alakítása nem volt ennyire egyértelmű és biztos, hiszen a rendező először egy szerb színésznőnek szánta a szerepet. Miután ez a terv kudarcba fulladt, Bodzsár Márk felkérte Stork Natasa színésznőt, akinek eredetileg egy másik karaktert szánt. A Pálos Hanna által vászonra vitt figura, Csekő Terike alapjául mentős anekdoták szolgáltak, melyek egy morfin-függő férfiről, Csőke Ferikéről szóltak.
 

A színészek többek között beszéltek az általuk testet öltött jellemekről, valamint a hónapokig tartó felkészülés folyamatáról. Pálos Hanna elmondta, hogy számára Terike karaktere a Gyűrűk Urában feltűnő Gollam lényéhez volt hasonló. Úgy magyarázta ezt a furcsa párhuzamot, hogy Terikének a morfin olyan erős függés volt, mint Gollamnak a gyűrű. Stork Natasa szerepe azt a nehézséget hordozta magában, hogy szövegkönyvében egyetlen magyar szó sem szerepelt, az ő nyelve a horvát lett. A minél tökéletesebb kiejtés érdekében hónapokig, napi szinten járt tanárhoz, és próbálta elsajátítani a karaktere anyanyelvét. 
 

Bodzsár Márk, filmjével eddig három fesztiválon járt: Varsóban, Luxemburgban és Valladolidban. A nemzetközi elismerést mi sem igazolja jobban, az Isteni műszak egy különdíjjal tért vissza Luxemburgból. 
 

A rendező a találkozó végén a jövőről beszélt, többek között a film külföldi bemutatkozásairól. Rövidtávú tervei között elsősorban a portugál és spanyol területek szerepelnek, ahol igen nagy érdeklődést mutatnak a „műszak” iránt. Márk viccesen ezt Kistamás macsós-latinos karakterével magyarázta. Hosszú távú célok között a keleti világrészt és Amerikát nevezte meg a fiatal író.

Jung Julietta

Kép:internet