[ 2016.04.29 ]

Lassan nincs két egyforma tanév, már megszokhattuk, hogy minden évben változtatnak valamit. A jövő tanévben viszont rengeteg dolgot kell figyelembe vennünk, ha felsőoktatásban tanulunk. Nehezebb bejutás, megszűnő szakok, változó egyetemek – 7 pontba gyűjtöttük a legfontosabb változásokat.
 

A következő tanévben alapvetően nehezebb lesz bekerülni a felsőoktatásba, ugyanis emelkedik a minimum ponthatár. Alap- és osztatlan képzésre az eddigi 280 helyett 300 pont, felsőoktatási szakképzésben 240 helyett 260 pont kell legalább, ez vonatkozik az államilag támogatott és önköltséges szakokra egyaránt. A 300 pontba csak az emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért és OKJ-ért kapható többletpontok számítanak bele, tehát ha más jogcímen járó (pl. tartós beteg, hátrányos helyzetű, stb.) pontokkal van meg a 300 pont, az nem jelent felvételt. Felsőoktatási szakképzésre jelentkezőknek ebből a szempontból nehezebb, nekik csak az emelt érettségiért járhat beszámítható többletpont. A ponthatárok emelésére a színvonal javítása volt az indok, további emelésre azonban nem kell számítani.

 

2016-tól mesterképzésre csak azok jelentkezhetnek, akinek legalább egy B2-es, C típusú (tehát középfokú, komplex) nyelvvizsgája vagy ezzel egyenértékű papírja (pl. érettségi) van. Ez változást csak azoknak hoz, akik még akkor szereztek diplomát, amikor még ahhoz nem volt kötelező a nyelvvizsga. Az igazi újdonság azonban nem ez, hanem a 2020-as változás: felsőoktatásba csak az kerülhet, aki már rendelkezik a fent említett papírokkal.

 

4 év múlva enélkül nem is felvételizhetsz

 

 

Az új felsőoktatási törvény egyik nagy dobása ez, az elsőéves hallgatók év elején, majd ugyanezek a hallgatók a képzés elvégzése után írnak egy ilyen tesztet, ezzel pontos kép kapható arról, hogy az egyetem mennyit tett hozzá a hallgató tudásához, képességeihez. Ennek egyfajta béta-tesztje zajlott szeptemberen itt az SZTE-n, amely főleg matematikai, magyar nyelvi és irodalmi, történelmi, természettudományos, angol és problémamegoldási kérdésekből álltak. Az egységes kompetenciateszt szintén a következő tanévben kerül bevezetésre.

 

Hamarosan eltűnhetnek a fantomok az egyetemekről, az állami ösztöndíjjal való visszaélők ellen új intézkedést hoztak: 2016-tól egy tanévben 30 helyett 36 kreditet kell teljesíteni, magyarán egy félévben 15 helyett 18-at. Aki ezt nem tudja megtenni, azt azonnal átsorolják önköltségesre. További akadályként teljesíteni kell a tanulmányi és vizsgaszabályzatban foglalt minimális tanulmányi átlagot is. 

 

Talán ez az a pont, amit mindenki hallhatott, de hogy pontosan melyik szakok érintettek, az csak nemrég derült ki. A 2016/2017-es tanévben összesen 21 alapképzési szak szűnik meg, több szakot összevonnak és átneveznek. Bár az ezt szabályzó kormányrendelet 2015. szeptember 1-jén már hatályba lépett, hatása csak jövőre fog érződni. A pontos lista az oldalsó szövegdobozban olvasható.

 

Kezdjük talán a legfontosabbal: az SZTE ebben szerencsére nem érintett. Ennek ellenére vegyük sorra, mely egyetemek, főiskolák változnak jövőre.

A legnagyobb port a Corvinus kettévágása kavarta. A budai Élelmiszer-tudományi-, a Kertészettudományi- és a Tájépítészeti kart csatolják most a gödöllői Szent István Egyetemhez, a Corvinusból egy gazdaságtudományi, a SZIE-ből pedig agrártudományi szakegyetemet hoznának így létre. 

A SZIE ezek ellenére veszít képzéseket, a jászberényi pedagógusképzés az egri Esterházy Károly Főiskolához kerül át, a békéscsabai kirendeltség egy egyébként szintén 2016-os újdonság, úgynevezett közösségi képzési központként üzemel tovább, ahol képzéseket, tanfolyamokat, átképzéseket szerveznek. 

„Apróbb” változás még, hogy lesz önálló Állatorvosi Egyetem, a Nyugat-magyarországi Egyetem több kara is önállósul, a szolnoki a kecskeméti, a gyöngyösi pedig az egri főiskolával egyesül. Aki pedig esetleg keresné a BKF-et, az ne tegye, az új neve ezentúl Budapesti Metropolitan Főiskola.

 

Ha a kancellár nem volt elég, most újabb testület veszi át a rektorok jogköreit. A konzisztórium öttagú, ebből hármat a miniszter delegál. Feladatuk a kancelláréhoz hasonló, az egyetem stratégiai döntéseinek meghozatala, de a gazdálkodásba vagy még a rektori pályázatokba is beleszólhatnak.  A legdurvább húzás viszont az, hogy a konzisztórium vétójogot kap, tehát a rektor teljesen tehetetlenné válik. A hallgatói mozgalmat természetesen kihagyják az egészből.

Forrás: eduline.hu, index.hu