[ 2016.12.03 ]

Amikor a legjobb barátnőm ki költözz Hollandiába, még magam sem tudtam, hogy mikor látom őt újra. Nyilván ezelőtt a kijelentésem előtt sokan értetlenül állhatnak, hiszen millió egy megoldás létezik a mai világban arra, hogy az ember könnyedén és gyorsan eljusson A-ból B-be. Én viszont még soha nem használtam ki azon változatát az utazásnak, amelyet ilyen esetben ajánlanak, vagyis a repülést.  Mindig is a földi közlekedés híve voltam. Némi tétovázás után, végül beszereztem a repülőjegyemet, hogy én is belekóstolhassak Eindhoven nyugalmába, Amszterdam pezsgésébe és Nuenen festői tájaiba. Ezen élmények megosztásával szeretnék Neked bepillantást adni, hátha a következő jegyet már te is bevállalod.

Az első repülés sose könnyű, főleg, ha az ember tudja, hogy a felmerülő akadályokat egyedül kell legyőznie. Őszintén szólva, én csak sodródtam az árral. Miután leadtam a jól megpakolt bőröndömet jött a becsekkolás, ahonnan aztán már tényleg nincs visszaút. Bevallom, míg feljutottam a gépre elmondtam pár imát, mellyel biztosítottam magam arról, hogy simán elérek a célomig, vagyis újra láthatok egy olyan embert, aki nagyon fontos a számomra. Véleményem szerint sikerült mindenkivel elhitetnem a környezetemben, hogy nem készülök a felszállás miatt pánikolni. A lában csak véletlenül csúszott meg a lépcsőn felfelé haladva, a verejték cseppek a homlokon pedig, csupán a napi szettem kiegészítő és szó sincs róla, hogy nem érezném magam biztonságban! Leginkább elővigyázatosságból csomóztam magam az ülésemhez már az első másodpercben, ahogy helyet foglaltam.
 

3-2-1 a felszállás megkezdődött. Nagy meglepetésemre, egyáltalán nem éreztem kellemetlennek. A leszállással már annál több problémám volt. Ez az ”elengedjük a gépet, egy pöppet zuhanunk, majd megint megtartjuk és megismételjük” verzió egyáltalán nem volt ínyemre. Összegezve maga a repülés egyedülálló élmény volt, az utazás során rengeteg káprázatos képet tud az ember készíteni, miközben a felhők fölött jár (Ötlet: ha mégis érzel némi feszültséget, mint jómagam, érdemes átlapozni az itallapot. Csodákra képes ilyen magasságokban egy whisky.). Most jöjjön pár jó tanács, ha a jövőben erősen fontolgatnád úti célként Hollandiát. Ezekkel a dolgokkal bizony számolnod kell:

1. Nem kell vacakolnod a hajaddal. A Holland szél gondoskodik róla, hogy mindig új frizurád legyen.
2. Feltétlenül legyen a bőröndödben vastag felső, pulcsi stb., ugyanis 2perc alatt képes az idő a lelket is beléd fagyasztani. A maximum hőmérséklet elérheti akár a 25 fokot is, de ez olyan ritka, mint az a bizonyos fehér holló.
3. Ha elmész vásárolni, semmiképp ne kezdj el mindent átszámítani forintba, mert akkor semmit nem veszel meg. A magyarok híresek a spórolásról. Ilyenkor, amennyire csak teheted, engedd el ezt a vonalat.
4. Készülj fel, hogy Hollandiában az emberek többsége biciklivel közlekedik. Ezt a jó szokásukat pedig előszeretettel osszák meg a turistákkal is (Igen azokkal is, akik évek óta nem ültek kétkerekűn), így azok bárhol bármikor bérelhetőek.
5. Ne lepődj meg, hogy bár a vonatjegyek nem éppen a legkedvezőbb áron futnak, mégis a maguk 125-250km/h sebességükkel gördülékenyen juttatnak el a célállomásodhoz és a kényelem sem utolsó szempont ezen vonatok esetén. Összehasonlítva a magyar vasút teljesítményével hétszer akkora forgalmat bonyolít Hollandia.

Átvészelve az első repülést és az alapvető ötletelgetéseket, lássuk hogyan képesek lenyűgözni akár Téged is azok a városok, amelyek hatása alá én is könnyedén kerültem.

Eindhoven:

Drága Barátnőm ezen kis városkában tengeti mindennapjait, amely már 1232 óta létezik. Itt született az egyik legjelentősebb vállalat is a Philips 1891-ben. Harmóniában és zöld területekben nincs hiány. Olyan érzetet kelt, mintha az ember egy kis kertváros tevékeny tagja lenne. A legmegdöbbentőbb az volt, hogy ez nem csupán egy érzés. Az emberek itt tényleg rettentően odafigyelnek környezetükre. Olyan események erősítették meg bennem ezt a tényt, mint amikor egy kb. 5 éves kisfiú elejtette a csoki papírját és képes volt addig versenyezni a széllel, amíg el nem kapta azt, hogy aztán a megfelelő kukába dobhassa. Vagy az a hölgy, aki meglátott egy valószínűleg elhagyott zacskót, pár gyümölccsel és ahelyett, hogy tovább sétált volna, felakasztotta a legközelebbi padra, hogy, ha az, aki elvesztette visszajönne érte biztosan megtalálja azt. Természetesen a magyar helyzetből kiindulva mondhatnánk, hogy ha nem viszi el ő, majd elviszi más, de ez Hollandiában egyáltalán nem szokás. Természetesen ezen területnek is megvan a rossz környéke, de az ott élő réteg olyannyira kiszorult, hogy a városban egyáltalán nem jelentenek fenyegetést az ott lakó tisztes polgárokra. Ez az a városka, ahol a gyerekek békésen játszhatnak, az emberek között nincs versengés, mert a házak többsége egyforma és csak a bent élők tudják, hogy milyen felszereltséget engedhetnek meg maguknak az anyagi helyzetüknek megfelelően. Remekül kiépítettek a bicikli utak, ahol az autósok nagy figyelmet fordítanak arra, hogy ne veszélyeztessenek egyetlen életet sem. A nyugalom városkája, ahol mindenki mosolyog. Azt kérdezed, hogy ez a hely tényleg létezik-e? Biztosíthatlak róla, hogy igen! Irány Eindhoven!
 

Nuenen:

Amikor a barátnőm rávett, hogy induljunk neki Eindhoven és Nuenen határának, hogy egy kis kulturális program is színesítse az ott töltött időt, a legmerészebb álmaimban sem gondoltam volna, hogy ezt a túrát is biciklivel kell megtennünk.  A kitűzött cél, melyet a Te figyelmedbe is kifejezetten ajánlok, Vincent Van Gogh kulturális örökségének számító út, amely az általa megalkotott Csillagos éj című festményt tükrözi vissza, miközben mi áttekerünk rajta. Nem is akárhogy! Amint lemegy a nap, azon útvonalon, amelyen maga a festő is közlekedett 1883-1885 között, az aszfaltba tervezett színes napelemes kavicsok vetítik elénk a festményt a legapróbb részletekig. Ezen káprázatos szakaszt Daan Roosegaarde alkotta meg, aki méltó emléket állított Van Gogh-nak. A látvány önmagáért beszélt, bármennyit is tekertem azért, hogy láthassam, újra megtenném!
 

Amszterdam:

Jöjjön, aminek jönnie kell. Ha valaki igazán bele akarja vetni magát Hollandia sűrűjébe, annak kötelező elmenni-e ezek városkába. Meg kell erősítsem, minden szó igaz, amit Amszterdamról mondanak! Olyan látványosságok szippantanak magukba, mint a Madame Tussaud Múzeum, Kínzások múzeuma, Anna Frank Ház és az a bizonyos Piros lámpás negyed, ahol a férfiak legnagyobb örömére, a lányok tényleg az ablakból kínálják fel magukat a legvadabb öltözékekbe. No meg a Szex múzeum, ahol megértheted és megismerheted a szexualitás gyökereit.
 

A város felfedezése során percenként csapott meg a zöld élet illata és a mai napig nem tudom, hogy engem vagy a bolt tulajdonost érte nagyobb meglepetésként, mikor egy kisboltban csupán vizet szerettem volna vásárolni. Ugyanis a mini supermarketek többsége is mélyen elmerül egy bizonyos anyagba, így aztán, ha tiszta vizet szeretnél, kénytelen vagy megkeresni egy marketet.
 

Nincs ez máshogy a kávézókkal sem. Az ajtókat mindenki becsukja maga után és ha 10percnél több időt töltesz el bent nem kötelező kipróbálnod a kendert, megtalál és behálóz ő saját magától is.

Mit várhatunk egy olyan várostól, ahol mindent szabad? 10-ből 5 ember minimum rávágná, hogy káoszt, de erről szó sincs. Meglátásaim alapján, ha egy embernek bármit megengednek, akkor többségük képes olyan mértékben kipróbálni dolgokat, hogy az ne építse le őt semmilyen téren. Ne befolyásolja a társadalomhoz való viszonyát negatívan és ne építsen burkot a különböző emberek között.

Ahol például szabad a tűzijáték (mint, ahogy ebben az országban is), ott csak akkor durrantgatnak, ha valamilyen célja is van a dolognak és fokozott elővigyázatosság és védelem jellemzi a folyamatot.

Vannak-e mégis kívülállók, lázadók? Természetesen igen, de olyan formában, amely pozitívan emeli ki őket. Engem például lenyűgözött az a lánybúcsús banda, akik igazi rocker bőrszerelésben, biciklivel rótták a várost őrületes hangulatban. Vagy az a srác, akinek bár az arca tele volt piercingekkel, mégis mérhetetlen törődéssel és szeretettel fordult azok felé a gyerkőcök felé, akikkel a parkban játszott.
 

Igen, vannak olyan emberek is, akik a sötétben megbújva szólnak csak ki hozzád: „cocain?!”. Viszont ez mindig az egyén akaraterején és döntésén múlik, hogy odafordul-e a sötéthez vagy sem.

Amszterdam szédületes tempót diktál, és csak az élvezi igazán, aki hagyja magát kizökkeni a megszokott kerékvágásból. Neked is sikerülhet!

Millió élmény és tapasztalat, amelyek bizton állíthatom gazdagították az életemet. Az útnak egyedül vágtam neki, de a legjobb barátnőmmel jártam végig. Ezen kis összegzés remélem titeket is kirobbantott a stagnálásból. Szedjük pontokba mi a teendő:

1. Ne félj egyedül megtenni az első lépéseket. Hiszen te tudod csak igazán mire és kire van szükséged!
2. Új helyek, új helyek, új helyek! Legyen az Amszterdam vagy akárhol a világban, a lényeg, hogy mindenhol tapasztalj valami felejthetetlent. Valamit, ami egy életre szól!
3.  Az örök sablon: Aki mer, az nyer!........Legyél Te a következő, aki belevág egy észveszejtő kalandba!

Én bízok benned! Te bízol magadban?
Bőröndre fel!

Kiss Nikolett

Képek: Kiss Nikolett
http://www.indulhatunk.hu
http://wallpapercave.com
http://impressmagazin.hu