Egy rendelet alapján 2020-tól kezdődően, csak azok a diákok nyerhetnek felvételt a felsőoktatásba, akik már rendelkeznek egy B2, azaz középszintű nyelvvizsgával. Ez azt jelenti, hogy a 2016. szeptemberi kilencedikeseknek már szembe kell nézni ezzel a kihívással.

Az elvárás nem kicsi. Még a jobb középiskolákban sem mindenki teszi le a nyelvvizsgát, bár többletpontot jelent a felvételiben. A nyelvi oktatásnak pedig mindenképpen nagy fejlődésen kell keresztülmennie ahhoz, hogy ez országszinten teljesíthető követelmény legyen.

Jó hír viszont, hogy javaslatot tesznek az új ifjúsági stratégia keretein belül arra, hogy az első középszintű nyelvvizsga ingyenes legyen, derült ki Balog Zoltán emberi erőforrás-miniszter hétfői sajtótájékoztatóján. Ez ugyan felvet néhány kérdést, hiszen a nyelvvizsgák között is van különbség, árban, néha nem is kicsi.

Ezzel szemben az ombudsman úgy véli, ezt a rendeletet elhamarkodta a kormány, előbb a megfelelő feltételeket kellene biztosítani. Nem csak oktatási, hanem alapjogi problémákat is felvet, ha nincsenek meg az elváráshoz szükséges kritériumok.

A rendelettel kapcsolatban megkérdeztem néhány érintettet, hogy mi a véleményük.

Egy magántanár sokféle diákkal találkozik, így jó rálátásuk van a témára. Van, aki azért jár külön nyelvórákra, mert fejlődni szeretne, más pedig azért, hogy ne maradjon le a társaitól, adott esetbe ne bukjon meg. Azok a diákok, akik jelenleg a középiskolai tanulmányaikat folytatják, szintén átlátják a problémát, osztálytársaikat sokszor nem motiválja egy új nyelv megismerése. Később szembesül vele az ember, hogy mennyire fontos is ez, például álláskeresésnél. A legtöbbet talán mégis a szülőknek kell megtenni: motiválni a gyereket, jó magántanárt találni, fizetni az órákat és a vizsgadíjat.

Mariann, magántanár:

„Ez egy nagyon kétélű dolog. Egyet is értek vele, meg nem is. Abból a szempontból jó ez, hogy mivel a felsőoktatásban kimeneti követelmény a nyelvvizsga, egy teher már lejön az ember válláról, mert túl van rajta. Viszont a "túl van rajta" vezethet ahhoz, hogy nem használja a nyelvet, feledésbe merül. Persze ez nem törvényszerű. Vannak viszont olyan középiskolák, ahol a nyelv nem az erősség, ott magántanár nélkül szinte lehetetlen nyelvvizsgát szerezni, viszont attól a diák még lehet elég értelmes, hogy felsőoktatásban tanuljon. Minden családot nem lehet azzal terhelni, hogy magántanárhoz járassa a gyerekét. Plusz, szerintem egy bizonyos érettség is kell, hogy valaki megtanuljon egy nyelvet. Miért ne kezdhetné el a sulit nyelvvizsga nélkül? Menet közben megérik az ember arra, hogy kellő komolysággal, önálló tanulással is fejlessze magát. Összességében én nem kötelezném.”

Lili, kilencedikes középiskolás:

„A saját példámat nézve ez egy jó ötlet, így nem az egyetemi éveim alatt kell majd megszereznem a nyelvvizsgát, miközben arra koncentrálok, hogy ott is jól teljesítsek. Általánosságban kicsit nagy elvárás, mert vannak, akik utálják azokat a nyelveket, amiket tanulnak, nem akarnak vele foglalkozni, de szeretnének egyetemre menni. Függ az adott iskolától is, hogy mik az erősségei, jó-e idegennyelvekből. Középiskola mellett sem könnyű még nyelvvizsgára készülni. Nekem például 35 órám van egy héten, aztán otthon készülni kell a következő napra is, így kevés szabadidőm marad.”

Gabriella, szülő:

„Sajnos nem ad olyan tudást a gyerekeknek a középiskola, hogy fel tudjanak készülni, így kénytelenek magántanárhoz járni, ha nyelvvizsgázni szeretnének. Ennek városban még nagyobb lehet az ára, mint vidéken, az egész attól függ, hogy a szülő mennyit tud finanszírozni. Sokszor több éven keresztül kell magántanárhoz járni, ami óránként 2500-3000 Ft körül van. Sokan nem is tudják ezt kifizetni, a középréteg csak-csak, de aki minimálbérből él ezt nem teheti meg. Nem is beszélve arról, hogy a vizsgadíj is húzós lehet, jól meg kell gondolni, hol teszi le azt a gyerek.”

Forrás: www.szegedma.hu

www.eduline.hu

Kerekes Aliz