Cimkék Innen-onnan |
A gondolkodás harcművészete | [ 2017.03.27 ] |
A Wing Tsun Kung Fu az egyik legősibb és legkülönlegesebb harcművészet. Nem csak kifinomult technikája miatt, de azért is, mert érdekes módon feltalálása a gyengébbik nem érdeme. Hosszú évszázadokra nyúlik vissza eredete, és ez alatt számos neves mester született. Igen, köztük Bruce Lee és Jackie Chan is. Most Sárfi Tamással, a szegedi Wing Tsun iskola vezetőjével beszélgettem, hogy még többet megtudjunk erről az érdekes tevékenységről.
Mikor és hogyan találkoztál először ezzel a sporttal? Ezzel a harcművészettel - mert nem sport - hanem harcművészet, alapjában véve 92-ben kezdtem el foglalkozni. Édesanyám találta, mint önvédelmi lehetőséget, mert egy középiskolai gólyabál nem egészen úgy alakult, ahogy szerettem volna. Így elkezdtem egy féléves gyorstalpaló tanfolyamot, és hát azóta sikerült a szívembe lopnia magát. Mesélnél erről a harcművészetről egy kicsit? A többi ilyesfajta mozgással ellentétben, itt nem egymás ellen „harcolunk”, hanem inkább magunk ellen, a saját mozdulatainkat próbáljuk tökéletesíteni. Hatékonyságát tekintve inkább az utcára találták ki, mint sportszerű keretek közé, ezáltal nehéz belőle versenyeket rendezni, éppen ezért nálunk vizsgák vannak. Így tudnak az emberek szintet lépni, tudásukat lemérni. Egyébként rettentően dinamikus, mivel a Shaolin kolostorból eredő reformált szűk női technikákat vonultatja fel, és ennek köszönhetően azokat a gyengepontokat támadja egy emberen - mivel hogy emberi anatómiára épült a kidolgozása - amelyet egy negyven vagy hatvan kilós apácanő is könnyedén, nagyhatásfokkal tudott alkalmazni a nála sokkal nagyobb és erősebb támadó ellen. Milyen szintek és fokozatok vannak? Alapjában véve megkülönböztetünk tanuló- és mesterszinteket. A tanuló szint az 12 fokozatra van bontva. Ezek pedig három további csoportba tagolódnak, van a kezdőszint, a középhaladó, és a haladó. Ezeket, az egyéb stílusokban lévő övekkel ellentétben, kis virágokkal jelöljük, és azok színeivel különböztetjük meg. Kínában a barackfát – amelynek virágjáról mintázva vannak a kis virágok - egyféle hírnöknek tekintik, a tavasz kezdetének, így is visszautalva a filozófiai háttérre, ami a harcművészetet jellemzi. Továbbá van három formagyakorlat, amit érdemes megjegyezni: „Siu Nim Tau” – „Kis gondolat”, ahol még az alapvető dolgokat tanulja az ember. Utána a „Chum Kiu” – „Híd keresés”, a kezdő és a mester között, ez már fordulásokat, rúgásokat is számba vesz. Illetve a „Biu Tze” – „Lövöldöző ujjak”, ez pedig már a mesterek formája. Ezekkel a pusztakezes formagyakorlatokkal egy komplett rendszert kapunk, melynek minden eleme egymásra épül. Milyen sokáig tart, míg egyik szintről a másikra lépünk? A kezdő fokozatoknál, ahogy haladunk előre, egyre hosszabb ideig tartanak, de durván félévente lehet lépni egy fokozatot, hogyha intenzíven gyakorol és odafigyel az ember, és megvan a lelkesedése és elszántsága. Mesterfokozatoknál már megvan az egy éves kivárás legalább. Itt többek között elsajátítjuk a tanítás alapjait is, ami rettentő fontos, mivel a tanítványok tükörként utánozzák a mozdulatainkat, és így a későbbikben önálló kombinációba tudják összefűzni. Olyan, mint egy nyelvtani rész, a betű, a szó és a mondat elemei ugyanúgy egymásra épülnek, mint a mozdulataink. Mit szeretsz a legjobban, ebben a harcművészetben? Átadni azt a tudást, amit megszereztem. Talán ez a legjobb, és amikor egyszer látok egy-egy bakit, eszembe jutnak azok a hibák, nehézségek, amiken én is átestem, mikor egy feladatnál csak vakartam a fejem kezdőként és mesterként is, csak más szinten, mert a mai napig rengeteg újat mutat a stílus. Mert mikor elkezdi az ember, olyan nehéznek tűnik, először azt sem tudja melyik a jobb és melyik a bal keze. Viszont egy idő után folyamatos gyakorlással, elér egy magasabb szintet, és megtanulja, hogy ne csak ránézzen egy feladatra, de gondolkodjon is el rajta. Különböző késségekkel jönnek hozzánk diákok, éppen ezért talán a legfontosabb a szorgalom, a kitartás és az elhivatottság, amelyeket az élet más területein is tudnak kamatoztatni.
Milyen a közösség? Milyen közös programokat szoktatok szervezni? A közösséget próbálom olyanná formálni, hogy segítőkészek legyenek, mivel nem tudok mindenkivel személyesen párba állni, így jó, hogyha a haladók tudnak segíteni a náluk alacsonyabb fokozatúaknak. Szoktak lenni területi szemináriumok fél évente, most is volt például márciusban a Csongrád megyei iskoláknak a közös szemináriuma, ami Szegeden volt. Illetve van több országos rendezvény, és nemzetköziek is, mivel az egész kelet-európai Wing Tsunnak a központja Magyarország. Itt szokott továbbá megrendezésre kerülni az E. E. W. T. O. nemzetközi kecskeméti edzőtábora, amikor jönnek a szövetség külföldi mesterei, tanítványai, lengyelek, litvánok és románok. Illetve hát lokálisan vannak az iskolának rendezvényei, kis csapaépítők, családi napok és sikeres vizsgák alkalmával közös palacsintázás, amivel gratulálok a vizsgázóknak a megmérettetéshez. A Wing Tsun Kung Fu tehát, nem csak egy sima harcművészeti lehetőség, de nagyszerű alkalom arra is, hogy kikapcsolódjunk, és fejlődjünk. Amire, már az egyetem keretein belül is van lehetőség, miivel X-es kurzusként felvehető. Minden félévbe indul a kurzus, és mindig gyorsan betelik. Úgyhogy, ha kedvet kaptál, akkor következő félévben gyorsan csapj le a lehetőségre, mert a végén lemaradsz. Tar Dóra |
|
<< vissza |
Innen-onnan • SZTE • Kultúra • TIK • Buli • Póker • MESE • Ösztöndíj • TÁK • REÖK • JGYPK • Egyetem arca • KMK • Koncert • Pályázatok • Előadás • Jugyu napok • Sport • Művészet • Európa • Diplomaátadó • Fair play • Felvételi • OTDK • Verseny • Kutatás • Képzés • Szeged • Egészség • Pénzügy • Munka • Hökkentő • @egyetemista • Alma Mater • Mappa • Hathárom • Bájital • SZTEhetség |