Cimkék Alma Mater

Szegeden a népzene is hódít─ Interjú a Pendergő tamburazenekarral	[ 2018.03.19 ]
A népzene kedvelők száma talán egy kicsit visszaszorult az elmúlt évtizedekben. Ki gondolná, hogy pont Szegeden alakul zenekar ebben a stílusban, ahol a modern zenén felnőtt generáció tanul az egyetemen. Csonka Balázzsal, a zenekar vezetőjével beszélgettem.  Mikor alakult a Pendergő tamburazenekar? 2015 szeptemberében, amikor is Szegeden egyetemisták lettünk az akkori felállásból hárman, már ott tanultak. Apró Kristóf zenésztársunk ajánlotta, hogy lesz az Egyetemi Zenei Verseny és, jelentkezhetnénk. Ezt megbeszélve elmentünk, bár akkor még nem volt konkrét zenekarnevünk. A versenyen Törökkanizsa környéki tamburamuzsikát játszottunk, amit a zsűri I. díjjal jutalmazott. Ekkor kaptunk egy koncert lehetőséget Szegeden az Egyetemi Tavasz Kulturális fesztivál keretein belül, amit természetesen elfogadtunk. Később pedig egyre több hasonló felkérést kaptunk Szegeden és környékén, úgyhogy szinte már kötelező volt egy rendes zenekarnevet keresni magunknak, ami igencsak bonyolult volt, mert akkor már hosszú távra szerettük volna megválasztani a nevet, ezért valami frappánsat kellett keresnünk. Hosszú keresgélés után megtaláltuk a pendergő szót, ami egy tájszó, jelentése pedig kondor szál. Nekünk azért tetszett meg, mert közel éreztük magunkhoz, hiszen pengetős hangszeren játszunk, ezért amikor pengetjük a húrt, az pendül, pendereg, ami asszociál a pendergő húrra, illetve a pengetőre is. Később pedig tagcseréken esett át a zenekar, és a jelenlegi felállás 2017 áprilisában alakult ki, amely jelenleg jól működik, szeretünk együtt muzsikálni, nagyon jó társaságról van szó, és fontos, hogy hosszú távon is tudunk együtt tervezni. Milyen egy tamburazenekar összetétele? Egy tamburazenekar akkor szól a legtömörebben, legjobban, minél több tamburás játszik benne. Talán mondhatom azt, hogy általában az összetétel egy vagy két prímtambura, kettő vagy három basszprímtambura, tamburacselló, brácstambura és vonós vagy tamburabőgő hangszerek. Ez a felállás szokott kiegészülni hegedűvel, harmonikával, de akár klarinéttal, cimbalommal, sőt az ismert temerini Tízes Bandában egy fuvolista is játszott. Igazából ez mind attól függött régen, hogy ki volt a szabad zenész, jóban voltak-e egymással, mert akkor összeálltak és muzsikáltak. Ez a majdnem napjainkban is így van. A Pendergő zenekarban – ha már az összetételről beszélünk - az állandó felállásban két basszprímásunk van, Zombori Péter és Apró Kristóf, tamburakontrásunk Gombis Dénes, bőgősünk pedig Hajagos Dávid. Ehhez a felálláshoz csellós, és/vagy basszprímást is hívunk segítségül, hogy egyes nagykoncerten minél tömörebben szóljon a zenekar. Különböző formációkban játszol tamburán. Hogyan alakul ki egy-egy formáció? Hogyan, és ki válogatja össze a tagokat? Jelenleg kettő állandó zenekarban játszom, illetve egy bajai zenekarban beugró vagyok. A legtöbb zenekar baráti társaságokból áll össze, és ez ilyenkor tud legjobban működni. Eddigi zenekaraim közül mind így alakult meg. Régi ismeretség, jó társaság, szeretünk együtt muzsikálni, ez a legalapvetőbb. Aztán együtt tudunk fejlődni, amikor egy-egy próbát tartunk, vagy koncertre készülünk. Közös ötletek, megbeszélések alapján meg tudunk valósítani szinte bármit. Amikor pedig új tagról lenne szó, akkor szintén közös megbeszélés alapján kiválasztjuk, hogy kit szeretnénk, és később remélhetőleg sikeresen tudunk együtt működni, de általában szerintem ismerőst érdemes keresni, hívni, mert idegennel nem biztos, hogy hosszú távon működőképes lehet az együttműködés. Annak idején elhoztátok a 2015-ös Zenei Egyetemi Verseny első díját. Melyik elismerésetekre vagy(tok) a legbüszkébb(ek)? A zenekar történetében ez volt az a verseny, ahol igazából a zenekar megalakult. Egyelőre ennek örülünk a legjobban. Ami az elismeréseket illeti, a versenyek azok a szakmai elismerést tudják biztosítani, de nekünk sokkal fontosabb, hogy a közönség, akiknek muzsikálunk, tetsszen az a tamburamuzsika, amit a mi stílusunkban, a mi ízlésünk szerint tudunk átadni. Mert egy zenekarnak akkor van értelme, ha a zenekar és annak muzsikája megfogja a hallgatóságot, és a keletkező energiát együtt szabadítjuk fel, és élvezzük ki. Ez egy leírhatatlan érzés a számunkra, amikor együtt muzsikálunk, táncolunk, bulizunk, és feltöltődünk mi is, illetve a néző/hallgató is egyaránt. Ha jól tudom, Te most Budapesten tanulsz, és Szerbiai vagy, ugye? Mennyit gyakorol így a banda? Megoldható a rendszeres fellépés és gyakorlás? Igen, Budapesten tanulok jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, népi tambura és harmonika szakon. A zenekar székhelye pedig Szerbia, Vajdaság területén elhelyezkedő Ada. Azt kell, mondjam, hogy a próbák igencsak nehézkesek, hiszen mindenki elfoglalt, de az internet világában, szinte minden megoldható. Így a legtöbbször az interneten megbeszélünk egy-egy számot, amit mindenki maga kigyakorol, aztán egy próba alkalmával összejátsszuk, egyeztetünk, és így kicsit könnyebb. A fellépéseknél alapvetően nem szokott gond lenni, Magyarországon, Szerbiában egyúttal vannak fellépéseink, koncertek, táncházak, amik mindig jó hangulatban telnek el, és sok érdeklődő van. Szegeden egyre népszerűbbek a különböző táncházak, népzenei koncertek. Az ember nem gondolná, hogy pont egy egyetemi városban erre a műfajra ekkora igény lenne. Mit gondolsz, mi lehet a nagy érdeklődés titka? 2015-ben költöztem fel Szegedre, előtte nem igazán tudom, hogy milyen és mekkora népzenei, néptáncos rendezvények voltak. Azóta viszont látom, hogy egyre több táncházat szerveznek Szegeden, illetve 2016-tól a Fonó Klub is elindult, amelyben különböző változatos programokat, koncerteket szerveznek. Egyetemisták, de alapvetően mindenféle korosztály körében is egyre népszerűbb a néptánc, népzene. Egy-egy táncházban nem csak az ebben a körökben mozgó személyek járnak, hanem külföldiek is vannak, a baráti társaságok is egymást elhívják ilyen helyre. Szegeden sok ismerősöm van, akit elhívtam egy-egy koncertünkre, műsorunkra, és azóta is rendszeresen eljárnak hasonló helyekre. Ez szerintem azért van, mert a népzene, néptánc, az mindig is része volt az emberek életének, csak mindig alakult egy kicsit, később pedig elhagytuk, mert jöttek a többi világi zenék, táncok, amik érdekesebbek voltak. Manapság újra kezdjük megtalálni a mienket, hiszen kezdünk rájönni, hogy mindez igenis van olyan jó, mint bármilyen másik zene vagy tánc. Ma már ezt a kultúrát nem az eredeti környezetében találjuk meg, nem lehetünk részesei az igazi népi kultúrának, hiszen azokat nagyszüleink hozták létre, és éltek benne, ezeket az apró dolgokat kiragadva egy másféle formában tudjuk fenntartani, de attól ez még mindig nagyon jó. Mik a legközelebbi tervek a zenével kapcsolatban? Hol láthat legközelebb a közönség? Következő programjaink nagyon változatosak lesznek. Április 13-án Budapesten a Fonó Budai Zeneházban tartják a Táncház - Népzene CD lemezbemutató koncertjét a Táncháztalálkozó 0. napján, amelyen több zenekar és énekes szólista is részt vesz 1-1 számmal. Erre pályázni kellett, és a 40-50 jelentkező közül 14- 15 előadót választottak ki, többek között minket is, ahol Gombosi mulatság címmel ebből a nyugat - bácskai, Duna menti településről játszunk lakodalmas népdalokat. Továbbá május 10-én Szabadkán lesz koncert és táncház a Klein House-ban, júniusban Mezőmegyeren fesztiválozunk. A nyári és őszi dátumok is már alakulóban vannak. Meg szeretném említeni a 2-3 éves tervünket is, amelyben két CD is tervbe van véve, már alakulóban vannak az anyagok, illetve a zenekar tovább működtetése, és nem mellesleg ennek a muzsikának a széles körű terjesztése, megismertetése. Az alábbi fotót Budimlity Ármin készítette.  További sok sikert és sok fellépési lehetőséget kívánok a zenekarnak! 2018.03.19. K.Sz.
<< vissza

Innen-onnan • SZTE • Kultúra • TIK • Buli • Póker • MESE • Ösztöndíj • TÁK • REÖK • JGYPK • Egyetem arca • KMK • Koncert • Pályázatok • Előadás • Jugyu napok • Sport • Művészet • Európa • Diplomaátadó • Fair play • Felvételi • OTDK • Verseny • Kutatás • Képzés • Szeged • Egészség • Pénzügy • Munka • Hökkentő • @egyetemista • Alma Mater • Mappa • Hathárom • Bájital • SZTEhetség