HÖKKENTŐ 2015. nyári szám
Hökkentő kártya regisztráció
Hol szeretsz leginkább bulizni?
Az év diákújsága
Ötletláda
@egyetemista
Különbség az amerikai és a magyar egyetemek között
[ 2018.02.14 ]
 A gimnázium vagy a szakközépiskola elvégzése után a diákok többsége szeretne egy kiemelkedő egyetemen továbbtanulni, amely hozzásegíti célja eléréséhez, miszerint később egy olyan munkát találjon magának, amely lehetőleg jó fizetést biztosít, megfelelőek a munkakörülmények és ráadásul még szereti is azt, amiben tevékenykedik.

Ehhez persze egy olyan egyetemet kell találnod, amely megad számodra minden lehetőséget. Ezt manapság sokan nem itthon, Magyarországi egyetem keretein belül találják meg, hanem egy külföldi magán vagy állami egyetemen, vagy akár egy bizonyos „liberal arts college -nak becézett intézménynél. Hogy a hazai vagy a határon túli tanintézmények a hasznosabbak és jobbak, azt mindenki saját döntésére bízom, hiszen ebben a cikkben nem azt szeretném elérni, hogy tanulmányaid végeztével kizárólag csak külföldi egyetemet végy számításba vagy kizárólag Magyarországon belül folytasd pályafutásod, esetleg ha nem megfelelőnek érzed jelenlegi iskolád oktatását, átírasd magad egy Amerikaiba, ahol jobbak a feltételek, hanem pusztán a különbségeket mutatom be számodra.



Kezdjük az egyetemre való bejutással. Míg itthon egy kiváló érettségi bizonyítvány megszerzésével biztosítod be magad az általad választott szakra, addig Amerikában inkább a tanári ajánlások, az értékelések, az interjú során bemutatott személyiséged és magatartásod, középiskolai jegyeid a leginkább számot tevőek. Fontos egyrészt az is, hogy az iskolán kívül milyen tevékenységeket végeztél, mint például sportversenyekben való részvétel, önkénteskedés vagy munka.

Hazánktól távoli képzések két részre bontható. Az egyik az „undergraduate” amely 4 évi oktatást jelent és egy bachelor megszerzésével zárul le, ami egy alapképzési diplomának felel meg, ezzel akár már dolgozni is kezdhetsz. Emellett az úgynevezett „graduate” képzés, ami nálunk egy felsőoktatási képzésnek felel meg.

Összefoglalva tehát az alapképzés 4, a jogi képzés 3, az orvosi 4 éves. A graduális oktatásban teljesített évek száma a választott tantárgytól függ, míg a PhD képzésen ahol a doktori fokozatot érheted el, nagyobbrészt 2 évig történik az oktatás, ezután 3 évig írhatod disszertációd. Magyarországon az alapképzés általánosan 3 vagy 4 éves. A mesterképzés 1-től 2 évig terjed, melyet megszerezve mesterfokozat és szakképzettséget tehetsz magadévá. Sokan az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő felsőoktatási képzést választják, ahol a 2 év alatt egy gyakorlatorientált tanításban részesítenek. Tehát, ha megnézzük, nagyon hasonló a képzési rendszer a két országban.

Ha már megtaláltad a számodra megfelelő szakirányt, azt is érdemes megnézned, hogy hol a legideálisabbak a körülmények és hol biztosítják számodra a legmegfelelőbb feltételeket, mint például a laborok és annak felszerelései, a könyvtárak és a benne lévő enciklopédiák, kötetek. Emellett az is jelentőséggel bír, hogy számos sikereket elért és díjakat kiérdemelt tanárok és tudósok segítenek tanulmányaid során. Ezek többé-kevésbé igazak mind a hazai, mind az idegen országokban egyaránt. A döntés a te kezedben van, te választhatod ki sikered útját.

Forrás: http://ellenorzo.blog.hu/2010/04/05/bovebben_az_amerikai_egyetemekrol
             https://www.felvi.hu/felveteli/jelentkezes/a_magyar_felsooktatas/Kepzesi_szintek

Pavolek Renáta


<< vissza
Hozzászólások (a hozászóláshoz regisztráció szükséges)
Ehhez a cikkhez még nem szólt hozzá senki!
Hökkentő Tévé
Login: 
Jelszó: 
RSS