Kiállítás nyílt a szétlőtt Poznanról és Budapestről a hódmezővásárhelyi Emlékpontban. Február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján a programok és a kiállítás ingyen látogatható.

Tizenhárom év. Mindössze ennyi adatott meg a poznani 40. számú általános iskola tanulójának, Romek Strzałkowskinak. A karhatalom által lesből agyonlőtt gyermek, mint a „Poznani Június" legfiatalabb áldozata és jelképe vonult be a lengyel történelembe. Lengyelek és magyarok sorsközösségét, a két testvérnép kommunista időszak alatti közös múltját, az ötvenhatban szétlőtt Poznant és Budapestet mutatja be az Emlékpont legújabb időszaki kiállítása, melyet Lázár János polgármester és Roman Kowalski nagykövet nyitott meg február 22-én, a hódmezővásárhelyi közgyűjteményben.

A világtörténelem legnagyobb szovjetellenes felkelésének, a magyarországi 1956-os forradalom és szabadságharcnak és előzményének, a poznani júniusnak állít emléket a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézet Poznani Részlege és magyar partnerei által összeállított, 32 fényképekkel gazdagon illusztrált tablóból álló kiállítás. A poznani munkások az alacsony bérek, a norma megemelése és az évek óta tartó megalázottság ellen 1956 június 28-án kezdték meg a tüntetésüket, amely fokozatosan kiszélesedett és konkrét követeléseket megfogalmazó forradalmi megmozdulássá lett. A Sztálin Fémművek dolgozói a pártbizottsághoz vonultak, politikai szabadságot, vallásszabadságot és az anyagi feltételek javulását követelve. Mivel a pártvezetés szóba sem állt velük, behatoltak az épületbe. A tüntetéssorozat kiteljesedését a hatalom egy háromezer fős páncélos alakulat kivezénylésével és támadásával fékezte meg. A katonai attaknak 57 áldozata volt, köztük egy tizenhárom éves diák, Romek Strzałkowski, akit lesből lőttek le. A megtorlás során hétszáz embert börtönöztek be. A vérbe fojtott ellenállás hatása azonban továbbgyűrűzött: a lengyel társadalmi viszonyok - a pártvezetésben bekövetkezett változások következtében, a „lengyel Nagy Imre", Gomulka visszatérésével - valamelyest javultak, de az áldozatok emlékezete jó ideig tabu maradt Lengyelországban.

A poznani felkelés szolgált előzményül a kommunista diktatúra rabláncát magáról lerázni kívánó magyar nép szabadságküzdelmének. 1956. október 23-án a budapesti Műszaki Egyetem hallgatói a lengyel nép melletti szolidaritási tüntetésre határozták el magukat, mely világtörténelmi eseménysorrá alakult. Poznan emlékezete még erősebb szolidaritásérzetet váltott ki a lengyel nemzetben a magyar forradalom reményteljes kezdetekor: a lengyelek szó szerint vérüket adták a magyar szabadságért, hiszen hatalmas mennyiségű és összegű adományokat, valamint vérszállítmányokat jutattak a szovjetek és a kommunista karhatalom által ostromlott Budapestre. A két nemzet összetartozását és sorsközösség vállalását erősítette e két tragédia. A kiállított korabeli dokumentumok a két városnak, Poznan és Budapest hősies áldozatvállalásának a dokumentumai. A tablókiállítást néhány korabeli, a két város ötvenhatos eseményeit felidéző tárgy gazdagítja: lengyel szamizdat kiadványok, valamint a budapesti forradalom apró relikviái.

A Magyar Köztársaság Országgyűlése, az 58/2000. (VI. 16.) számú határozata alapján rendelte el a középfokú oktatási intézményekben minden év február 25-én a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapjának megtartását. Annak az elnyomó rendszernek a bemutatását tűzte ki céljául az emléknap, amely tízmilliók haláláért felelős a világon. Az emléknap Kovács Béla, a Független Kisgazdapárt főtitkárának Szovjetunióba hurcolásához kötődik. Hatvanöt éve, 1947. február 25-én fogták el a politikust. Ez a tett arra mutatott, hogy a kommunista párt erőszakos hatalomátvételt készít elő hazánkban. Kovács Bélát igazságtalanul meghurcolták,  megjárta a kényszermunkatáborokat, majd 1955-ben térhetett vissza Magyarországra.

Lázár János, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város polgármestere, országgyűlési képviselője, valamint Kozma Huba, az ’56-os Alapítvány elnöke emlékezik a kommunista diktatúra meghurcoltjaira a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján, február 25-én. Az eseményt színesíti versmondás és vegyeskari fellépés is. Az Emlékpont ingyenesen látogatható e napon.

Forrás: Elek András közönségkapcsolati munkatárs