HÖKKENTŐ 2015. nyári szám
Hökkentő kártya regisztráció
Hol szeretsz leginkább bulizni?
Az év diákújsága
Ötletláda
Mappa
Egy anonim alkoholista naplója
[ 2018.05.08 ]
Hogyan láthatja egy alkoholista a világot? Mi indíthatja el a folyamatot, amely végeztével létrejön a gyógyulás? Egy passzív féléves egyetemistával beszélgettem. Eredeti nevét nem vállalta, ezért nevezzük Ádámnak. Ádám 24 éves, már több mint 107 napja nem ivott, majdnem 5 teljes éven át fogyasztott minden nap súlyos mennyiségű alkoholt. Lássuk tehát megélt élményeit, függőségének viszontagságait és hogy hogyan lépett rá egy egészségesebb élet ösvényére.

 


Hogyan találkoztál az alkohollal és milyen rendszeresen fogyasztottál?
Legelőször 15-16 évesen gimnázium 3. évében volt az, hogy elkezdtünk bejárogatni a barátokkal havonta néhányszor, péntekenként és szombatonként iszogatni. Akkor vihettem magammal annyi pénzt, amennyit szerettem volna. Néhány ezer forintot, ami elég volt jónéhány sörre, töményre. Az elején még csak a vacsorához fogyasztottam 1-2 üveg sört. Kicsivel később már egy üveg bort. A vége felé napi szinten fogyasztottam. Általában 3-4 üveg bor, vagy annak megfelelő mennyiségű alkohol volt naponta.

Önállóan vagy inkább társaságban ittál?
A végére kizárólag önállóan. Ritka volt már az, hogy el tudtam menni társasággal inni – akkor persze mindig én ittam a legtöbbet, de hétből hat napon önállóan.

Te döntöttél a tovább lépésről, vagy külső segítségre is szükséged volt?
Rájöttem arra, hogy muszáj lesz változtatni azon, amit csinálok. Ez az én döntésem volt, de egyből úgy gondoltam, hogy biztosan gyenge vagyok, így kell segítség a leszokáshoz. Amikor magamra hívtam a mentőket, utána egy hetet voltam a kórházban, ott is tanácsolták.

Magadra hívtad a mentőket, erre miért volt szükség?
Mert azon a napon fizikailag elképesztően rosszul éreztem magam és másnapos voltam. Előző nap megittam 10 sört meg egy deci töményet és utána nem akart elmúlni az a fajta másnaposság, ami fény és hangérzékenységgel járt. A fejemben hátul elképesztően nagy nyomás, fájdalom volt. Szédültem, nagyon rosszul éreztem magam egész nap. Aznap csak két vagy három sört ittam meg gyógysör formájában. Féltettem az egészségem.

Mi a legdurvább amit alkohol befolyása alatt tettél?
Egyszer ültem Szegeden egy buszon, nem volt rajta már senki, nekem pisilnem kellett. Letoltam a sliccemet, és ott ülve pisiltem a busz hátuljában, a sofőr nem látta. Utána odébb ültem néhány székkel.

Mi volt a hang a fejedben, ami rávett, hogy lépj a függőséged ellen?
A halálfélelem és az alkohol miatt romló egészségem és elhízásom miatt is. Továbbá mindenképpen és az, hogy láttam ahogy kezdenek megromlani az emberi kapcsolataim.

Kik támogattak leginkább?
Legjobban egy régi jóbarátom támogatott, aki szinte kérdés nélkül megértette a helyzetemet –  hogy mit jelent az, hogy alkoholista valaki és hogy függő. Azt, hogy soha többé nem ihatok életemben. Alapvetően pedig mindenkit támogató volt a szűk családból, emberi módon persze. Mindannyian elfogadták és megértették, de bizonyos részeit nem tudták feldolgozni, ugyanúgy felhozzák, hogy kár volt inni.

Milyen terveid vannak a jövőre nézve?
Most passzív féléven vagyok az egyetemen, mert elszúrtam ezt a tanévemet. Szeptemberig dolgozok, illetve nyelvvizsgára készülök. Utána pedig be szeretném fejezni az iskolát. Diplomát szeretnék és dolgozni, elhelyezkedni. Van egy ilyen elképzelés, ami az emberek fejében él. Ez a normális emberkép. Ha valaki azt mondja, hogy „szeretnék normális ember lenni” akkor mindenki durván egyfajta képet képzel el. Ehhez szeretnék minél jobban közelíteni.

Volt párkapcsolatod, amikor elkezdtél alkoholt fogyasztani?
Voltam olyan kapcsolatban, ami teljesen akkor zajlott amikor már ittam. Ott titkolnom is kellett. Egy alkoholista ezer és egy trükköt kifejleszt arra, hogy hogyan próbálja elfedni, hogy rendszeresen iszik. Volt olyan is hogy megcsaltam a barátnőmet néhány hónap után, részegen egyszerűen nem érdekeltek a tetteim következményei. Nem bírtam egyszerűen, állandóan bűntudatom volt azelőtt is hogy iszom. Hogy miért kell innom. Egyébként ez egy bő féléves kapcsolat volt, de ezen kívül nem is kísérleteztem egyéb párkapcsolattal.

Milyen trükköket vetettél be, hogy ne derüljön ki a titkod?
Mindenféleképpen a találkozók előtt jó sokat kellett innom, hogy minél tovább bírjam. Általában olyanokat, hogy ne érződjön rajtam a szag. Töményet például nem, mert az sokkal jobban érződik, mint a sör vagy a bor. Rendszeresen rágóztam, ettem az italra. Mindig sikerült úgy alakítanom a dolgokat, hogy közben is tudjak inni. Gondolkoztam egy flaska vagy laposüveg vételén, de odáig végül nem jutottam el. Volt például olyan, hogy nagyon szégyelltem magam azért, mert minden nap elmegyek egy boltba és veszek 3-4 üveg bort. Próbáltam mindig más boltba járni, vagy más időpontban, mert láttam, hogy az adott eladó már volt tegnap és nem akartam, hogy lásson engem.

Ez a szégyenérzet volt, amit egy idő után segítőeszközként tudtál felhasználni a gyógyuláshoz?
Azt hiszem volt egy olyan mélypont, amit elértem, ahol már nagyobb szégyennek éreztem volna, ha tovább folytatom ezt, mintha segítséget kérek. A szégyennek az is a része, hogy beismerem mások előtt, amit a múltban csináltam és segítséget kérek. Olyankor is van az emberben egy szégyenérzet, meg olyankor is, amikor ezt végig csinálja.

Mi vezetett ide?
Elkerültem otthonról, a szülővárosomtól több mint 100km-re tanulni. Régebben alapból egy visszafogottabb, csendesebb ember voltam, társaságban is, ismerkedésben is és az élet számos területén. A hirtelen rám törő szabadság- és a felnőttség érzet hozzásegített hogy elkezdhessek inni, bármikor amikor akartam. Az elején tényleg segített a csajozásban, a szociális kapcsolataimban. Az, hogy tök laza voltam az italtól kitartott 2-3 éven keresztül is. Utána teljesen elmúlt, szinte egyik napról a másikra, és már ahhoz kellett innom, hogy normálisan tudjak viselkedni, és ne remegjen a kezem. Manapság tudom már azt, hogy ha iszom akkor biztosan csak rosszabb lenne a helyzet. Akármilyen probléma vagy gond van az életemben, akármire úgy érzem, hogy most segítene, ha innék valamit, akkor eszembe jut, hogy nem, biztosan csak rosszabb lenne, ha innék.



Balogh Gergő

<< vissza
Hozzászólások (a hozászóláshoz regisztráció szükséges)
Ehhez a cikkhez még nem szólt hozzá senki!
Hökkentő Tévé
Login: 
Jelszó: 
RSS