Mappa | |||||||||||||
Anno 1912 | [ 2012.02.02 ] |
||||||||||||
![]() Száz évre visszatekintve olyan dokumentumokat mutat be a látványos kiállítás, melyekben hazai és nemzetközi események egyaránt felbukkannak. Az egyik dokumentum szerint például – melyet a Vasváry-gyűjteményben találhatunk – szegediek is utaztak a Titanicon vagy az 1912-es stockholmi olimpián szegedi sportolók is részt vettek. 1912-ben zajlott az első Balkán-háború vagy az évben, május 23-án volt a „vérvörös csütörtök” budapesti tömegtüntetés is, melyben gróf Tisza István távozását és általános választójogot követelt a tömeg. Ez a munkásmegmozdulás számított a legnagyobbnak Magyarországon az I. világháború előtt. A tüntetésen sokan megsebesültek és hatan meghaltak a demonstrálók közül. A korabeli lapok tanúsítják, hogy a kor divatja szerint a hölgyek csipkében, tüllben, malomkerékkalapban és léggömbszoknyában tündököltek. 1912 májusában nyitotta meg kapuit a Budapesti Állatkert, melynek parkját arborétummá alakították, így már növénykertként is működött. Az 1912-es év meghatározó volt a kubizmus elterjedésében is, ekkor jelentek meg a kollázsok, melyeket Picasso és Braque munkáiban láthatunk. 1912-ben Szeged város ösztöndíjával tanult Páriszban Csáky József szobrászművész, aki az Anna-kútnál található táncosnő szobrot készítette. Ő szintén kubista stílusban alkotott. Juhász Gyulát 1912-ben választották be a Dugonics-társaságba és ekkor kapta meg a Petőfi Társság Bulyovszky-díját. Ebben az évben avatták fel II. Rákóczi Ferenc, Dankó Pista szobrát, Rapaics Radó emlékművét Szegeden és ebben az esztendőben kezdte el Gróf Árpád a Tisza Lajos körút 20/B szám alatti szecessziós palota építését. Az ország első folyóvízi strandja is száz éve nyílt meg az északi híd újszegedi lábánál elterülő partszakaszon. 1912. március 27-én fogalmazta meg céljait a Szegedi Partfürdő Részvénytársaság, melyek a fürdőipar fellendítésére vonatkoztak. Korabeli színházplakátokkal, hirdetőoszlopok reklámjaival is találkozhatunk és a tárlat a száz éve elhunyt híres emberekről sem feledkezik meg: Engel Lajosról, Kún Józsefről és Magyar Edéről sem, aki a Reök-palotát tervezte.
|
|||||||||||||
<< vissza |
Innen-onnan • SZTE • Kultúra • TIK • Buli • Póker • MESE • Ösztöndíj • TÁK • REÖK • JGYPK • Egyetem arca • KMK • Koncert • Pályázatok • Előadás • Jugyu napok • Sport • Művészet • Európa • Diplomaátadó • Fair play • Felvételi • OTDK • Verseny • Kutatás • Képzés • Szeged • Egészség • Pénzügy • Munka • Hökkentő • @egyetemista • Alma Mater • Mappa • Hathárom • Bájital • SZTEhetség |