Mappa | |
A Szegedi Egyetemi Színház bemutatja, Müller Péter: Szemenszedett igazság | [ 2012.01.23 ] |
![]() Bresse városában gyilkosság történik, ám a látszólag egyszerű ügyet szinte lehetetlenné válik felgöngyölíteni: a bírók egyre fogynak, a város lakói napról-napra többet hazudnak. Aztán megérkezik vidékre az igazsághoz görcsösen ragaszkodó Revalier, aki korán átlátja helyzetét: „kötelességteljesítés közben meghalni dicső dolog…de meghülyülni?”- teszi fel a kulcskérdést. Amíg ő mindenáron kitart a „bűnös” keresése mellett, a körülötte lévőknek megvan a véleménye a helyzetről: De Frillet: És hiába meggyőződés, hiába sajtó, és a legszélesebb körű agitáció: az állampolgárok közönyösek, és tudja, mit mondanak?... Hogy Párizsnak nincs szeme! Kapitány: Itt nem lehet létezni!...Úgy élünk, mintha meg sem születtünk volna! Csak nyögünk, ábrándozunk, oszt elmúlik az egész! Vauden: No de honnan tudjam, mi az igazság, ha maguk örökösen változtassák itten? Koch: Heti 30 fran fizetésből az ember nem tud véleményt kialakítani. Ahhoz vagy nagyon fiatalnak kell lenni, amikor még semmi sem számít – vagy nagyon öregnek, amikor már mindegy. A tragédia és a komédia a mindennapokban is kéz a kézben jár, így nem csupán az igazság, de az ember természetéről is elgondolkodik a Szegedi Egyetemi Színház Müller Péter bűnügyi komédiáját felelevenítve. A társulat a Szemenszedett igazság segítségével folytatja a kísérletezést: mivel a felvonultatott élethelyzetek és kapcsolatok is színesek, úgy az előadás műfaja is változatos. A komédiától indulva, a comedia d’ell artén keresztül vezet a történet az abszurd játék felé. A SZESZ előadása hasonlítani akar az élet kuszaságához, csúfolódásaihoz, pofonjaihoz. Habár a színház csak egy szeletet tud ebből az életből kiragadni - ez a szelet a legsűrűbb és legkonkrétabb kíván lenni. Még akkor is, ha kacsint a nézőnek; és kérdez: Vajon megéri-e egy hozzánk közel álló ügyért hagyni, hogy széthulljon magunk körül minden? Győzelem-e így a győzelem, van-e győztes egyáltalán? A mindenáron való ragaszkodás egy ügyhöz - legyen szó szerelemről, igazságról, függetlenségről célra vezethet-e? Hol kezdődik, és hol fejeződik be a saját igazságunk kiharcolása és megtalálása? Meg kell-e egyáltalán találnunk az igazságot mindennapi problémáinkban? Vagy jobb, ha nem is tudjuk, mi a teljes igazság? Szereplők: Hector Revalier a bíró: Kosztolányi József Sophie a felesége: Eller Éva Kapitány a rendőrség vezetője: Lipták László Koch teremszolga és bírósági írnok: Szerdahelyi Mátyás Joseph Vallett téglaégető: Tichy-Rács Ádám Vallett-né a felesége: Kiss Kinga Karina/Baksán Mónika August de Frillet, királyi fiskális: Imre Krisztián Ossie Vauden, gazda: Gyekiczki Balázs Claude Moritz: tűzoltó paracsnok: Fehér Péter Weber: Hadzsy János Roul Moulin :Szemendrey István Anton Pin tolvaj: Imre Krisztián kurva: Drubina Orsolya Őrmester:Manga Dániel Rendőr: Sánta András Idegen: Iski Roland Diszlet-jelmez: Délikert Színház-SZESZ Fény - hang: Mizsei Viktor Plakátfotó: Pavlovits Máté Plakát: Vajda Gábor Rendezőasszisztens és súgó: Bitter Csilla Enikő Rendezte: Varga Norbert Jegyinformáció: titkarsag.pincesz@invitel. |
|
<< vissza |
Hozzászólások (a hozászóláshoz regisztráció szükséges)
Ehhez a cikkhez még nem szólt hozzá senki!
Innen-onnan • SZTE • Kultúra • TIK • Buli • Póker • MESE • Ösztöndíj • TÁK • REÖK • JGYPK • Egyetem arca • KMK • Koncert • Pályázatok • Előadás • Jugyu napok • Sport • Művészet • Európa • Diplomaátadó • Fair play • Felvételi • OTDK • Verseny • Kutatás • Képzés • Szeged • Egészség • Pénzügy • Munka • Hökkentő • @egyetemista • Alma Mater • Mappa • Hathárom • Bájital • SZTEhetség |