HÖKKENTŐ 2015. nyári szám
Hökkentő kártya regisztráció
Hol szeretsz leginkább bulizni?
Az év diákújsága
Ötletláda
@egyetemista
Régészeti tanulmányok az SZTE-n!
[ 2017.03.02 ]
 

Keresztes Noémi Ninetta 2013-ban szerezte meg MA diplomáját a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, régészet szakon. Kutatási témái egy népvándorlás kori nép, a langobardok fegyveres sírjai. Elsősorban magukkal a fegyverekkel és a velük kapcsolatos temetkezési szokásokkal foglalkozik, valamint a fegyveres sírokban talált vázakon megfigyelhető sérüléseket vizsgálja.

 

Hogyan csöppentél bele ebbe a világba?

Iskolás éveim alatt, általános- és középiskolában is mindig a történelem és a rajz voltak a kedvenc tantárgyaim. Vonzódom a szokványostól eltérő, nem hagyományos dolgokhoz és szakmákhoz, ezért amikor az egyetemi felvételire került sor és megláttam a régészet szakot, akkor tudtam, hogy ide kell jelentkeznem. Később kiderült az is, hogy a régészetben nem csak a történelem iránti érdeklődésemet élhetem ki, hanem rajzolni is napi szinten fogok, tehát szerencsésen megtaláltam azt, amiben mindkettőt egyesíthetem.

 

Milyen az egyetemi felvételi? Hogyan és hol lehet később elhelyezkedni a megszerzett diplomával?

Az SZTE történelem-régészet BA-ra nem kellett külön felvételizni, amikor én jelentkeztem 2008-ban, csak az érettségi és a korábbi jegyek átlaga, valamint a pluszpontok (pl. nyelvvizsga) számítottak be. Később a régészet mesterszakon már volt, ami egy kutatási tervről szóló prezentáció bemutatásából, valamint a bizottsággal történő elbeszélgetésből állt.

Az egyetemet mindenki az alapozó tárgyakkal kezdi az első évben, ezek az őskor, népvándorláskor és a középkor régészetéről, valamint az archeometriai alapismeretek elsajátításáról szólnak Szegeden. Más egyetemeken vannak más szakirányok is, például római kor, de ez Szegeden földrajzi okokból nem annyira frekventált. Az első év során tehát azt döntjük el, hogy később mi lesz a fő- és a mellékszakirányunk. Esetemben a népvándorláskor a főszak és a középkor a mellékszakirány. Pillanatnyilag két szakirányt kell választani tudomásom szerint, ami a diplomába is be fog kerülni, de a korábbi években végeztek három korszakos régészek is. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a maradék egy korszakról nem tudunk semmit, ha ásatáson ilyesmit találunk, azt is fel kell ismerni, de a fő- és mellékszakirány tárgyi hagyatékáról és kultúráiróllényegesen bővebb ismeretekkel rendelkezünk.

Később, ha már megvannak a fő irányvonalak – tehát például a népvándorláskor és a középkor– akkor erre fognak ráépülni a további kurzusok, egyre jobban elmélyedve az egyes korszakokban és különböző régészeti kultúrákban. Bizonyos órákon az egyes népek történetét és temetkezési szokásait, vagy településeik jellemzőit tanuljuk, más tantárgyak csak a tárgyi hagyatékról szólnak – ezek az úgynevezett anyagismereti órák. Ilyenkor a kezünkbe is foghatunk bizonyos leleteket, megismerkedünk a készítési technikákkal, különböző díszítésekkel, valamint tárgyrajzokat is készítünk méretarányosan. Ezen kívül mindenki számára kötelező a terepi- és a múzeumi gyakorlat, amelynek során elsajátíthatja a bontás- és dokumentálás alapjait, valamint betekintést nyer a nem terepen végzett munkafolyamatokba is. Időközben más tudományágakba is betekintést nyerünk, például a térinformatikai és antropológiai témájú órák során, amelyekkel aztán a szakdolgozatban is ki lehet bővíteni a kutatási témát.

Az egyetem után többféle lehetőség nyílik a munka elkezdésére. El lehet helyezkedni régészként és régésztechnikusként is. A frissen végzettek, ahogy annak idején én is, általában több-kevesebb időt régésztechnikusként töltenek tapasztalt régészek ásatásain, ami azért nagyon hasznos, mert a megszerzett rutin birtokában biztos alapokra lehet majd építkezni ásatásvezetőként. Pillanatnyilag Magyarországon múzeumokban és régészeti munkát végző cégeknél lehet ezekben a munkakörökben dolgozni.


Hogyan néz ki egy ilyen munka? Mi a szereped benne?

A régészeti munkavégzés két nagyobb részre bontható, egyrészt dolgozunk kinn a terepen (ezek a tényleges ásatások), másrészt pedig léteznek „benti munkák”, amik általában az ásatások után történnek.

Terepen a gépi (nagyon ritkán kézi) humuszolás során eltávolítjuk a talaj termőrétegét, a humuszt, hogy láthassuk a sárga színű, bolygatatlan altalajt. Ebben látszódnak a különböző objektumok foltjai, általában sötétebb, például barna, vagy sötétbarna színben. Ezeket a foltokat kezdjük el kézzel kibontani, néha ásóval és lapáttal, néha ecsettel és spaklival, az objektum fajtájától függően. A jelenségek többségének (például gödrök, árkok) először csak a felét bontjuk ki, hogy lássuk, hogyan töltődtek be, majd a megfelelő dokumentáció után a másik felét is és a teljesen kibontott állapotban újra megismételjük a dokumentáció folyamatát. Ez több lépcsőből áll: a régésztechnikusok lefotózzák és meghatározott méretarányokban miliméterpapírra lerajzolják a kész objektumokat, vagy temetők esetében a csontvázakat is. Nekem személy szerint egyébként a sírrajzolás a kedvenc munkafolyamatom. A terepre időközben geodéta is kijár, hogy pontos koordinátákat vegyen fel az egyes objektumokhoz, amelyek alapján digitális térkép fog készülni a lelőhelyről és az ott talált jelenségekről.A bontás során és a dokumentáció készítése közben a régész leír minden fontos információt az objektumról – például hol helyezkedett el, milyen volt az alakja, milyen leleteket találtunk benne, milyen korszakhoz tartozik. Ezután az előkerült leleteket elcsomagoljuk és a befogadó intézménybe szállítjuk. 

Ha egy ásatás befejeződött, vagyis az összes előkerült jelenséget kibontottuk és a fentiek szerint dokumentáltuk, utána jönnek a benti munkák. Ilyenkor az elkészült fotókat meghatározott szabályok szerint átnevezik, a rajzokat digitalizálják, az objektumleíró-lapokat begépelik. A leleteket megmossák, és felkészült restaurátorok restaurálják. Ezutána régész elkezdhet leltározni, ami azt jelenti, hogy minden egyes előkerült tárgyat kézbe vesz, pontosan leírja a tulajdonságait, díszítését, anyagát, lelőhelyét, valamint méreteit. Miután ez mind készen van, a régész publikációt ír a lelőhelyről, amelyben értelmezi az előkerült jelenségeket és leleteket, esetleg más lelőhelyekről származó hasonló tárgyakkal is párhuzamba állítja őket, megvizsgálja kapcsolati rendszereiket. Ezekhez lehet még készíteni tárgyfotókat és tárgyrajzokat, valamint ha a téma indokolja, akár rekonstrukciós rajzokat is, például egy-egy érdekes viseleti elemről, de akár egy egész faluról is. Bizonyos témákhoz társtudományok is bekapcsolódhatnak, például az előkerült embercsontokat elemezheti egy külön cikkben egy antropológus, az állatcsontokat egy archeozoológus, vagy a növényi maradványokat egy archeobotanikus. Mindezeken túl a régészek saját kutatási témájukkal is foglalkoznak a benti munka során, amelyekből szintén publikációk vagy doktori disszertációk születnek később.

 

Mi az, amit az emberek másképp gondolnak a régészekkel kapcsolatban?

A különböző filmeknek köszönhetően nagyon gyakran találkozunk azzal a megjegyzéssel, hogy „ecsettel söprögetni”. Általában ez az a pont, amit másképp gondol egy nem régészettel foglakozó ember a munkánkról. Egyébként persze szoktunk „ecsettel söprögetni”, ha azt a feltárandó jelenség megkívánja, de azért nem csak erről szól egy napunk. Az ecset általában temetők feltárásánál kerül elő, az embercsontok megtisztításánál, egy gazdag sír ékszereinél, vagy gyöngyeinél, amelyek tényleg nagyon körültekintő és finom bontást igényelnek. Az ásatásokon végzett munka ennél jóval sokrétűbb, beletartozik minden, amiről az előző kérdésben szó volt: a bontás, rajzos és fotós dokumentáció, a leletek elcsomagolása, valamint az objektumleírások készítése.

 

Miket tártatok fel mostanában Szegeden vagy a környékén?

Pillanatnyilag Szegedhez közel Hódmezővásárhely környékén folynak nagyobb ásatások, a 47-es út építéséhez kapcsolódóan. Egyrészt a majdani nyomvonal mentén, másrészt pedig az útépítéshez szükséges alapanyag kitermelőhelyein, a homokbányákban is nagy felületeken dolgoznak a régészek.

 

Jaszper Andrea

Kép: Internet


<< vissza
Hozzászólások (a hozászóláshoz regisztráció szükséges)
Ehhez a cikkhez még nem szólt hozzá senki!
Hökkentő Tévé
Login: 
Jelszó: 
RSS