2017. március 3-4-én került megrendezésre idén az Ifjú Pszichológiai és Neveléstudományi Kutatók Országos Konferenciája, melynek témája a mérés és értékelés a pedagógiában és a pszichológiában volt. A két nap során plenáris és tematikus előadások várták az érdeklődőket.

A konferenciát Prof. dr. Fülöp Ferenc akadémikus, az MTA Szegedi Területi Bizottságának elnöke nyitotta meg. Beszédében elmondta, hogy körülbelül 500 rendezvényt szerveznek meg évente az oktatás javulásának segítése érdekében.

„ A tanítók csak az ajtót nyitják ki, belépned neked kell!” - Konfucius

Egy Konfucius idézet kapcsán megjegyezte, hogy a tanítottak túllépnek tanítójukon, és a márciusi ifjak példáját felhozva elmondta, hogy a fiataloknak forradalminak kell lenniük annak érdekében, hogy az oktatásban változások mehessenek végbe.

„ A fiatalok oktatása a legjobb befektetés az országnak.”

Őt követte Dr. Asztalos Kata, a Doktoranduszok Országos Szövetségének általános elnökhelyettese, aki elmondta, hogy a DOSZ fő célja a tudományos közösségépítés. Ennek érdekében tudományos osztályok jöttek létre, melyek összefogják az egyes témákban kutató PhD hallgatókat. Az első tudományos osztályok 2013-ban jöttek létre, jelenleg pedig már 20 működik az országban. A DOSZ arra törekszik, hogy szakmai programokat biztosítson a doktoranduszoknak, melyek keretében megismerhetik egymást, valamint egymás munkáit.

A konferenciával kapcsolatban megkérdeztük Rausch Attilát, a DOSZ Pszichológiai és Neveléstudományi Osztályának elnökét.

Mi a konferencia célja?

A konferencia elsődleges célközönsége a doktoranduszok, fiatal kutatók. Nekik szeretnénk előadási lehetőséget biztosítani egy barátságosabb környezetben, ahol kaphatnak visszajelzést a doktori kutatásaikra, valamint megismerkedhetnek egymással. Az ország különböző pontjain dolgozó doktoranduszok itt összegyűlhetnek, megvitatjuk a kutatási témáikat, emellett részt vehetnek szakmai workshopokon, amiket felhasználhatnak majd a mindennapokban, valamint kutatásaik során. Emellett igyekszünk nekik olyan plenáris előadókat meghívni minden évben, akiknek az előadásaiból nagyon sokat tudnak tanulni.

Az előadókat mi alapján választják ki?

A konferenciának mindig keresünk egy olyan témát, amely minél szélesebb körben érdekelheti a doktoranduszokat, és a témához választjuk ki az előadót, hogy az országban a lehető legnevesebb szakértőket, legismertebb kutatókat tudjuk elhívni.

Az idei konferencia témája a pszichometria. Ezt mi alapján választották?

Amint elmondtam a köszöntő beszédben is, a legelső konferenciánk a Rendszerszintű mérések az oktatásban nevet viselte. Ez a PISA 2012-es mérés eredményeinek publikálása után történt, és most kicsit visszakanyarodtunk a gyökerekhez, és ugyanúgy a pedagógia és a pszichológia területén egyaránt a mérésértékelés témakörét szerettük volna feldolgozni.

A workshopokról mit lehet tudni?

A workshopokat igyekszünk úgy kialakítani, hogy mindig a helyi, tehát a szervező sajátosságainak megfelelően találjunk hozzájuk olyan lebonyolító szakembereket, akik ehhez igazán értenek. Itt Szegeden két olyan téma volt, amire mindenféleképpen szerettünk volna sort keríteni. Az egyik a kutatásalapú tanulás és tanítás módszerei, ezek alkalmazása az oktatásban, mivel a Magyar Tudományos Akadémiának és a Szegedi Tudományegyetemnek van egy közös kutatócsoportja, akik kifejezetten ennek a meghonosításával foglalkoznak, és az egyik osztálytagunk tagja ennek a kutatócsoportnak, ezért ő fog pedagógusoknak, doktoranduszoknak és egyetemi hallgatóknak foglalkozást tartani a szombati nap folyamán. Emellett még a szegedi műhelyben, a neveléstudományi doktori iskolában és az intézetben a technológia alapú mérésértékeléssel foglalkoznak már nagyon rég óta. Van egy online mérésértékelési platform, az EDIA rendszer, amit ők fejlesztettek ki, és ennek a bemutatására kerül sor a másik workshop keretében.

Milyen egyéb programokban vesznek még részt?

Szervezünk több más rendezvényt is. Konkrétan a következő program egy doktorandusz pályaorientációs és motivációs nap lesz majd az ELTE-n. Ez májusban kerül majd megrendezésre, ahol pályázatírással kapcsolatban, valamint fokozat megszerzését követő elhelyezkedési lehetőségekről kapnak tájékoztatást a doktoranduszok, illetve azt is megmutatjuk még nem doktoranduszoknak, mesterszakos hallgatóknak, hogy miért érdemes doktorálni, miért érdemes ezzel foglalkozni. Emellett még vannak a DOSZ-nak országos rendezvényei, például a Tavaszi Szél konferencia, ami most Miskolcon kerül megrendezésre, és van a Doktoranduszok Országos Szövetségének nyári tábora is, amit minden évben, augusztusban szerveznek meg.

Mekkora az érdeklődés az előadásokra a nem szakmabeliek körében?

Mindig próbáljuk a hallgatók körében, illetve a pedagógusok körében is népszerűsíteni, különféle levelezőlistákra eljuttatni ezt, és azt mondhatom, hogy a résztvevők nagyjából fele áll doktoranduszokból, a másik fele egyetemi hallgatókból és pedagógusokból.

Dombi Edinával, alelnökkel és helyi szervezővel is beszélgettünk a lebonyolítási folyamatokkal kapcsolatban.

A szervezéshez milyen segítséget kaptak?

Alapvetően a rendezvényt a Doktoranduszok Országos Szövetsége támogatta, illetve egy általuk biztosított pályázati keretből tudtuk megszervezni. A Szegedi Tudományegyetem adta a helyszínét a tavalyi rendezvényünknek, akkor a Juhász Gyula Pedagógusképző Karon tartottuk a konferenciát. Idén pedig ezt a helyszínt, a Szegedi Akadémiai Bizottság Székházát, az Oktatási Munkabizottság jóvoltából kaptuk. Szintén a szegedi egyetem Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományi Intézetéhez kapcsolódik ez a munkabizottság, és egy ilyen lehetőség volt az, hogy ide jöhettünk ebben az évben.

Mennyi idő szükséges egy konferencia megszervezéséhez? Milyen folyamatokból tevődik össze?

Immár negyedik alkalommal rendeztük ezt a konferenciát, úgyhogy ezért tudom azt mondani, hogy gyorsabban ment, mint az elmúlt években. A szervezés a mi kis csapatunkon belül úgy működik, hogy mindenki vállal egy-egy részfeladatot a konferencia szervezéséből, annak a részfeladatnak ő a főszervezője. Így például van, aki az adminisztratív teendőket vállalja, valaki az online felületen a regisztrációkat kezeli, van, aki szerkeszti a kötetet, valaki a névjegykártyákat nyomtatja, írja stb. és van, aki felkéri például az előadókat. Körülbelül szeptember, október az az idő, amikor elkezdjük szervezni a tavaszi konferenciát. Azzal indul, hogy kijelöljük azt az időpontot, ami optimálisnak tűnik, nem ütközik más rendezvényekkel. Nyilván ez azért fontos, mert tavasszal nagyon sok tudományos rendezvényt tartanak országszerte, nem csak itt Szegeden, és mi úgy gondoljuk, hogy fontos az, hogy ne ütközzön más rendezvénnyel, hiszen akkor mind a látogatók száma várhatóan itt kevesebb lesz, másrészt nem tudunk akkora nyilvánosságot biztosítani ennek az eseménynek. A felkérés a plenáris előadók részére általában elektronikus formában történik, de ezt nyilván megelőzi egy már kialakult személyes kapcsolat, és arra építjük rá ezt a felkérést egy hivatalos levél formájában. Az előadók, akik a tematikus szekciókban előadást tartanak, főként doktorandusz hallgatók, egyfajta kötelezettség is számukra az, hogy előadást kell tartani, másrészt nyilván a meghirdetett témához illeszkedően döntenek arról, hogy kívánnak-e itt előadást tartani vagy sem. Minden évben választunk egy fő témát azon belül, hogy IPSZILON konferencia, így például idén ez a pszichometria, a mérés-értékelés. A tavalyi évben volt az iskolapszichológia, előtte pedig a gazdaságpszichológia. És megpróbáljuk azokat elérni, akik doktoranduszhallgatók, és a területhez kapcsolódó tevékenységet végeznek.

Van esetleg már valami gondolat a következő konferencia témájával kapcsolatban?

A jövő évi konferencia témája még nem dőlt el, egyelőre egy másik rendezvényünk májusban lesz esedékes Budapesten. Ez a DoPaMin nevet viseli. Ez egy pályaorientációs nap doktoranduszhallgatóknak, úgyhogy egyelőre ennek a szervezésén dolgozunk. Valószínűleg, ha a következő pályázati ciklusban ismét sikerül a Doktoranduszok Országos Szövetségétől forrást találni ennek a konferenciának a megrendezésére, ami mindig ősszel derül ki, akkor tudunk arról dönteni, hogy mi lesz tavasszal.

Szűcs Kitti, Kerekes Aliz