HÖKKENTŐ 2015. nyári szám
Hökkentő kártya regisztráció
Hol szeretsz leginkább bulizni?
Az év diákújsága
Ötletláda
Hathárom
„Alfába merülök és lejátszom fejben előre, hogy mi fog történni”
[ 2011.10.05 ]
Beszélgetés Tóth Péterrel, a MEFOB 2010-es súlyemelő bajnokával
Névjegy
Név: Tóth Péter
Becenév: Toti
Szül. hely, idő: Szeged, 1983. 07. 24.
Sportág: súlyemelés (korábban: versenytánc, labdarúgás, testépítés)
Csapat: Szegedi Lelkesedés SK
Tanulmányok: SZTE BTK történelem szakos bölcsész és tanár (2006), medievisztika, latin nyelvi spec. képzés szak (2007), SZTE BTK doktori iskola, medievisztika (jelenleg)
Sikerek: MEFOB, súlyemelés – 1. helyezés, Jó tanuló, jó sportoló pályázat 3. helyezés (201

A súlyemelés nem mondható átlagos sportágnak, mint amilyen pl. egy labdajáték. Téged mi fogott meg benne?
Én is sokáig foglalkoztam labdarúgással. Aztán elkezdtem kondizni, és amikor azt is meguntam, illetve már öncélúnak találtam, új kihívást kerestem, ez lett a súlyemelés. 2007 őszén kezdtem el, tehát ez nálam abszolút előzmények nélküli.

A családodban se volt senki, aki példaként szolgált volna számodra?
Nem, a családomban nem. De már korábban is tetszett súlyemelés, szimpatizáltam vele, a televízión keresztül figyelemmel kísértem az olimpiát és egyéb világeseményeket. Persze akkor még nem gondoltam, hogy egyszer majd ezt a sportágat fogom űzni.

2007 nem volt olyan rég. Három év alatt el lehet jutni egy MEFOB-győzelemig?
Ezek szerint igen…J 2008-ban és 2009-ben még kezdőként is bronzérmet szereztem, így várható volt, hogy további fejlődés után esélyes lehetek a győzelemre. Másfelől a tendencia, miszerint egyre kevesebben sportolnak, hatványozottan igaz a súlyemelésre is, ami korábban sokkal népszerűbb sportág volt. Így nem hiszem, hogy ez az eredmény pár évtizeddel ezelőtt elegendő lett volna.

Ahogy említetted, számos sportágban kipróbáltad magad. Elmondható, hogy általában véve is sok minden érdekel?
Igen, több hobbim is van, a trópusi díszhal-tartástól és - tenyésztéstől kezdve az érem- és ásványgyűjtésen keresztül repülőmodellek készítéséig. Szeretek sok mindent kipróbálni. A sportban ehhez párosul még egy nagyfokú egészséges versenyszellem, amit leginkább azzal tudok magyarázni, hogy az oroszlán csillagjegyben születtem.

Babonás is vagy? Van olyan tárgy esetleg, amit minden versenyre magaddal viszel?
A súlyemelőcipő és az öv nyílván mindig velem van. De amit igazán fontosnak tartok, az a meditáció. Agykontrollozni szoktam, ilyenkor alfába merülök és lejátszom a fejben előre, hogy mi fog történni. Mondhatni saját magam sportpszichológusa vagyok.

Hogyan lehet edzeni, készülni a súlyemelésre?
Az erőnek és a technikának minél jobb kombinációjára kell törekedni. Két fogásnem van, a szakítás és a lökés. Régebben még volt egy harmadik, ún. nyomás is. Számos gyakorlat létezik mindegyik fogásnem fejlesztésére. A legtöbb gyakorlat a technika csiszolását szolgálja, hiszen nagyon fontos a helyes mozdulatsor berögzülése és a minél nagyobb robbanékonyság, egyensúly és ritmusérzék. Egy edzésen persze vannak olyan gyakorlatok is, amelyek az izomerő, leginkább a comb erejének fejlesztésére szolgálnak.

Meglepően hangzik, hogy nem mondjuk a kar- vagy a vállizomzat fontosságát emelted ki…
A váll- és a karizom itt nem játszik különösebb szerepet, ilyen szempontból elegendő egy általános edzettségi szint. Viszont súlyemelő körökben van egy alapvető mondás, nagy igazság, miszerint „egy súlyemelőnek sosem lehet elég erős a lába.” Emellett fontos még az alsó és felső hátizmok fejlesztése is.

Kardio-edzéseket nem is kell végeznetek?
Nem jellemző. Én ugyan járok hetente egyszer terembe focizni. Erősen javasolják az úszást is, ill. hogy járjunk masszőrhöz, sajnos nekem erre nem nagyon jut időm.

A súlyemelés kifejezetten férfias sportág. Mi a véleményed a női súlyemelésről? Tetszenek Neked az ilyen hölgyek?
Nincs ellenvetésem ellene. Vannak kifejezetten szép, dekoratív súlyemelő nők. Ráadásul általában elég „vagányak” is, ha ezt a sportágat űzik. A jól fejlett combizom pedig szintén vonzó tud lenni.

Szegeden találkozhatunk női súlyemelőkkel?
Igen, bár elég kevéssel.

Ennek a sportágnak azért megvannak a maga veszélyei. Láttam már egészen extrém esetet is.
Olyan videót láttam már én is, hogy valaki az erőlködés közben bevizelt vagy szétcsúszott egy izülete. A környezetemben ilyesmi még nem történt, ugyan egy csapattársammal elfordult már, hogy a combizma levált a tapadási helyéről, de rendbejött és évek óta újra eredményesen emel. A legveszélyesebb sérülés a gerincsérv, a leggyakoribb pedig a porckopás, mivel az ízületek elhasználódnak egy idő után.

És a derék nincs kitéve komoly veszélyeknek?
Ha egy súlyemelő megfelelő technikát alkalmaz, akkor elvileg ezzel nem lehet probléma. Ráadásul a súlyemelő öv is a gerincsérv kockázatát hivatott csökkenteni.

Hogy néz ki egy-egy verseny?
Minden versenyen először vannak a szakítás gyakorlatok, majd pedig a lökés. Mindkét fogásnemnél három-három lehetősége van a versenyzőnek.

Olyan nincs, hogy valaki csak az egyikben versenyez?
Nem igazán. Amúgy is csak világversenyeken van fogásnemenkénti díjazás. Itt vannak olyan profik, akik az egyik fogásnemben kimagasodnak a mezőnyből, míg a másikban csak átlagos teljesítményre képesek.

A Magyar Egyetemi és Főiskolai Bajnokságon 2010-ben az első helyen végeztél. Hol és mikor került megrendezésre és mely egyetemekről indultak versenyzők?
2010. április 24-én volt, rendszerint a budapesti Műegyetem központi épületének alagsorában lévő tornateremben szokott lenni. A műszaki egyetemen komolyan veszik a súlyemelést. A versenyen induló 30-40 ember majd egyharmadát ők adják.

Hogyan emlékszel vissza erre a napra?
A mérlegelésem nagyon jól sikerült, 93,8 kilóval tudtam mérlegelni, ezzel én voltam a 94 kg-os súlycsoportban a legnehezebb és elvileg legerősebb, viszont így minimum 1 kilóval többet kellett teljesítenem a többieknél. A szakítás nem úgy sikerült, ahogy vártam, a kedősúlyomon, 85 kilón „ragadtam”, míg a vetélytársaknak sikerültek a gyakorlataik, így 13 kilós hátrányba kerültem. A lökésnél utolsó lehetőségem előtt a negyedik helyen álltam. Ekkor mindent egy lapra feltéve a vetélytársaim legjobb lökésére 14 kilót emeltetve 134 kg-ra „mentem rá”, ami szerencsémre sikerült és így összetettben mindenkit megelőztem.

Rossz kérdés, tudom, de mégis, mi járt ekkor a fejedben?
A gyakorlat előtt nagyon össze kellett hogy szedjem magam, kizárni a külvilágot, elfelejteni az addigi nem túl jó formámat és kizárólag az utolsó lehetőség megragadására összpontosítani. Amikor sikerült nem tört ki belőlem egyből az az eufória, mint amire az ember számítana. Kellett pár perc, mire lement a „pumpa” és felfogtam, hogy mi is történt.

A súlyemelés mellett tudományos területeken is jeleskedsz. Az egyetemen Téged körülvevők mennyit „látnak” a sportoló Tóth Péterből?
Nem nagyon szoktam hangoztatni. Már csak azért sem, mivel tisztában vagyok vele, hogy ezzel az eredménnyel országos szinten csak a 10-11. helyen állok a súlycsoportomban. A barátaim, ismerőseim, közvetlen munkatársaim természetesen tudnak róla.

Jövőre olimpia Londonban. Milyennek látod a magyar sportolók esélyeit?
Kevesen vannak most világszínvonalon. Most volt Kazanyban az EB, és ősszel lesz még a kvalifikációs világbajnokság, itt kell minél több pontszerző helyet elérni, hogy minél több kvótát sikerüljön szerezni. Bízom benne, hogy a kis létszámú magyar különítményben lesz majd a szegedi Nagy Péter is.

És ami a Te jövődet illeti?
2009 decemberében letettem a súlyemelő versenybírói vizsgát, azóta Szegeden és Békéscsabán is több versenyen bíráskodtam már. Dédelgetett álmaim között szerepel, hogy nemzetközi versenyeken is bíráskodjak majd egyszer. A súlyemelő világban jól cseng a magyarok neve, mivel a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség elnöke is egy magyar ember, dr. Aján Tamás személyében. Jelenleg egyháztörténészként dolgozom az SZTE-BTK és a GFHF által létrehozott Bálint Sándor Valláskutató Intézetben és a középkori egyházi társadalom szociográfiai vizsgálata mellett a sport csak hobbiként szerepel terveimben.

Az interjú utáni hétvégén következett a 2011-es MEFOB a súlyemelők számára, ahol Péter 105 kg-os súlycsoportban a második helyen végzett. Első lett +105 kg-ban és különdíjban is részesült az interjúban is megemlített Nagy Péter (ÁJTK).

Kovács Andor

Fotók: Tóth Péter és K.A.

<< vissza
Hozzászólások (a hozászóláshoz regisztráció szükséges)
Ehhez a cikkhez még nem szólt hozzá senki!
Hökkentő Tévé
Login: 
Jelszó: 
RSS